Migrén okozta fejfájás

INFÚZIÓS KEZELÉS MIGRÉNBEN   ←

Lakosság 12%-a szenved migrénben

Migrén (migrain) okozta fejfájás

A migrén rohamokban jelentkező fejfájás, amelyet súlyos általános tünetek és panaszok kísérnek. A migrénes fejfájást önálló kórképként tartjuk számon. A migrén és a fejfájás sok vonatkozásban emlékeztet az epilepsziára, de attól alapvetően eltérő kórkép. Migrénes roham alatt a fejfájásokat gyakran aura előzi meg. Migrén alatt a szemészeti tünetek közül gyakori a látótérben előforduló és érzékelésre kerülő vakfolt megjelenése (szkotóma), valamint a látás elhomályosulása.

Migrénes, fejfájásos roham előtt gyakori a rosszullét előérzete. A migrénes rohamot gyakran, paradox módon, feltűnően jó közérzet előzheti meg. Migrénes fejfájás mellett általános panaszok és tünetek is jelentkezhetnek: amelyek a sápadtság, elesettség, hányinger, hányás, fénykerülés, irritáltság, szisztémás hipotenzió, olykor hipertenzió. Migrén alatt a fejfájás lokalizációja rendkívül változatos lehet. A migrénes fejfájás lehet féloldali (hemicrania), de jelentkezhet homloktáji fájdalomként, tarkó fájdalomként, halánték fájdalomként is. A migrén alatti fájdalom olykor diffúz, a koponya és az arc egy részére is kiterjedhet. A migrénes fájdalom intenzitása lehet lüktető fájdalom, tompa fájdalom, éles színezetű fájdalom, és intenzitásában hullámzó fájdalom.

A migrénes fájdalom időtartama 1-2 órától, akár 2-3 napig terjedhet, de szerencsére a betegek nagy része „kialussza a rohamot”. A migrénes fájdalmak fájdalomcsillapító, nyugtató (szedatívumok) segítségével vagy azok nélkül alvást követően rendeződnek és beáll a javulás. A migrénes fejfájás oldódását vizeletürítés (diurézis) szokta megelőzni, mivel a migrénes rohamot általában folyadék visszatartás (retenció) kíséri.

A migrénes fejfájást gyakran átmeneti góctünetek is kísérhetik. Fejfájással együtt járó leggyakoribb góctüneteket az agyidegek közül a nervus oculomotorius bénulása (parézis), hemiparézis, élénkebb esetleg kóros reflexek megjelenése. Migrénes roham alatt az EEG vizsgálattal irritatív tevékenységet vagy epileptikus jeleket lehet kimutatni, de migrénes roham alatt az EEG eltérés el is maradhat. A migrénes tünetek elkülönítése az epilepsziás rohamoktól még sem okoz gondot, mert bár a migrénes fejfájás rohamokban jelentkezik, de soha nem jár eszméletvesztéssel, sem görcsrohamokkal (convulsio). A migrén az epilepsziától abban is különbözik, hogy a migrénes fejfájás jellegzetes tüneti is jelentkeznek a fejfájás, hányás és egyéb általános tünetek.

A migrénes rohamok szabálytalan időközökben kiszámíthatatlanul jelennek meg. A migrénnel együtt járó rohamokat stresszhatások, menstruáció, és terhesség válthatják ki. A migrénre jellemző rohamok lefolyása, sűrűsége és intenzitása periódusokban jelentkezik. A terhesség a migrénes roham kialakulásában nem csak provokáló tényezőként szerepelhet, hanem csökkentheti vagy meg is szüntetheti a tüneteket. Új munkakör, hozzátartozó halála, házastársi konfliktus is befolyásolhatják a migrénes rohamok jelentkezését.

A migrénes kórkép még gyerekkorban is megnyilvánulhat, nem ritkán rohamokban jelentkező hasi fájdalmak formájában. A migrént jellemző fejfájásos roham nőknél valamivel gyakrabban jelentkezik, mint férfiaknál, és néha családi, öröklődési vonal figyelhető meg. A migrénes fejfájások egyes eseteiben megfigyelt, hogy alkohol fogyasztása csökkentheti, akár meg is szüntetheti a fájdalmat. Ennek felismerése a beteg oldaláról nézve veszélyes lehet, mert kínzó fejfájás esetben nehéz megállni, hogy ne nyúljanak az alkoholhoz, ami könnyen alkoholizmus irányába lökheti a beteget.

A migrénes fejfájásokat, a rohamokat kísérő tünetek alapján, különböző típusba sorolhatjuk.

Egyszerű vagy közönséges migrén (migrain siplex)

Egyszerű vagy közönséges migrén alatt a fejfájás dominál, nincs aura, nincsenek gócjelenségek. Az egyszerű vagy közönséges migrénes fejfájás általában féloldali, hemicraniális jellegű, de lehet diffúz fejfájás is. Egyszerű vagy közönséges migrének alatt az általános tünetek intenzitása is változatos lehet.

Szem eredetű, ophthalmicus migrén fejfájás (migraine ophthalmicus)

A szem eredetű, ophthalmicus migrén fájdalmát jellegzetes szemtünetek kísérik. A migrénes fejfájásos rohamokat látási aurák előzik meg. A látótérben vakfoltok (szkotóma) jelenhetnek meg, fájdalmas rohamok alatt torzképek láthatók.

A vakfoltok, szkotómák és a torzképek megjelenése az erek görcsös, spasztikus szakaszában jelentkeznek és a tüneteket, rendszerint az határozza meg, hogy a retinában vagy a látókéreg (occipitális lebeny) artériáiban kifejezettebb-e az érgörcs.

A fejfájás kitörésének pillanatában a látási tünetek (olykor nagyon zavaró homályos látás) rendszerint megszűnnek. Az aura szakában az erek görcséről (spazmusáról) szemfenéki tükrözéssel lehet meggyőződni, ami a roham alatt eltűnik.

Ophthalmoplegias migrén

Ophthalmoplegias migrén rohamok alatt a fejfájás a III. agyideg (közös szemmozgató ideg, nervus oculomotorius), a IV. agyideg (sodorideg, nervus trochlearis), és a VI. agyideg (távolító ideg, nervus abducens) bénulásával társul. A fejfájások alatti bénulások 2-3 napig is eltarthatnak.

Szövődménnyel járó migrén

A szövődménnyel járó migrénes fejfájásban, a rohamokban fellépő fájdalmak a has különböző részeiben jelentkeznek. A tünet annyira megtévesztő lehet, hogy még hasi feltárás is előfordulhat a bizonytalan tünetek tisztázása miatt. A pontos kórtörténet segítségével lehet a pontos diagnózist felállítani. Ez a típusú migrénes fejfájás gyermekkorban is előfordul.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Vissza a kezdő oldalra 

Fülfájdalom, fülfájás

Fülfájdalom, fülfájás, otodynia, otogen fájdalom

INFÚZIÓS KEZELÉS FÜLFÁJDALOMNÁL   ←

A gyermekkori, és a felnőttkori fül fájdalma a leggyakoribb tünet, amellyel orvoshoz fordulunk. Gyakori kérdések mi a fülfájás oka, mik a fülfájás tünetei, mi a fülfájás kezelése, mit tehetünk a fülfájás ellen?

Fájdalom ambulanciánk segít a fül fájdalmával kapcsolatos panaszaiban. Van megoldás a visszatérő fülfájásra, és szívesen segítünk abban, hogyan kezeljük a fülfájást? Legfontosabb a fájdalom okának felderítése mert csak ekkor hatásos a fájdalom kezelése. Klinikánkon a legmodernebb mikroszkópos vizsgálattal állapítjuk meg a fájdalom eredetét.

A fül fájdalmát számos betegség idézheti elő és okozhatja.

A fülkagyló külső elváltozási okozta fülfájdalmak

A külsőfül igen gazdag érzőidegekben, amelyek közvetítésével érezzük a fájdalmat. A külsőfül elülső felszínének érző idege a VII. agyideg (nervus auricotemporalis és a nervus facialis). A külsőfül hátsó felszínét a X. agyideg ágai (nervus auricularis magnus) idegzi be. A hallójárat idegei a VII. agyideg (n. auricotemporalis) és X. agyideg ágai (nervus vagus ramus auricularis). Ezen az idegeken túl a fülnél az V. agyideg további érző rostjai (a nervus meatus auditorius nervi trigemini) is szerep játszanak az érzékelésben és a fájdalom kialakulásában.

Fájdalommal járó fülkagylósérülések

A fülkagyló sérülései mind éles, szúró fájdalommal járnak. Mivel a fülkagyló kiáll a fej síkjából, ezért ki van téve mindennemű külső sérülésnek.  E miatt a külső fület gyakran érik éles vagy tompa eszközöktől származó külső hatások. A fület ért sérülések, általában éles vagy tompa, lüktető fülfájással járnak. A fül beszakadását vagy leszakadását égető, éles fájdalom kíséri.

Tompa erőbehatás esetén (birkózás, bokszolás, baleset) a fülkagyló felső részének elülső felszínén, a fülporc és a porchártya között vérömleny keletkezhet (haematoma auris vagy othaematoma). A haematoma területe duzzadt, kékes-vörös vagy lilás színű. A haematoma területén kezdetben tompa lüktető fájdalom jelentkezik, amely fájdalom később magától megszűnik.

Ha a fülkagyló sérülését követően az othaematoma elfertőződik, akkor porchártya gyulladás alakul (perichondritis auriculae) ki, ami ismételten jelentkező igen éles fájdalommal jár.

A krónikus középfülgyulladás maga nem okoz fájdalmat. A krónikus középfülgyulladás mellett jelentkező fülfolyás viszont a külső fül porchártyájának gyulladását (perichondritis) eredményezheti és ekkor már fájdalom léphet fel.
A fülkagyló fagyási vagy égési sérülése is éles fájdalmat eredményezhet. Olykor a fülkagyló égési és fagyási sérülését követően, vagy a hallójárati furunkulusból (fül abscessus) terjed át a fertőzés a fülkagyló porcra. A fülkagyló fertőzése a külsőfül porchártya gyulladását vagy külsőfül perichondritisét eredményezheti. A fül porchártya gyulladás területén a bőr belövellt, duzzadt. Mivel a fül porchártyája gazdag ideghálózattal rendelkezik, ezért a gyulladt fül érintésre igen érzékeny, fájdalmas.

A hőhatások közül a gőz, a forró folyadék, nyílt láng, forró vagy megolvadt fémek okozta sérülések a fül éles, égető fájdalmát eredményezik. A fül fájdalmának oka lehet és szűnni nem akaró fájdalommal járnak, a sugárzó energia okozta külsőfül égési sérülések, és a vegyi anyagok okozta felmaródások.
A külsőfül viszketését és fájdalmát okozhatják fül bőrének betegségei is. A külsőfül bőrgyulladásos betegségei (dermatitis) is gyakran fájdalom kiváltó tényező lehet. A leggyakoribb fülfájdalmat okozó bőrbetegségek: az impetigo, orbánc, erysipellas, mycositis, kontakt dermatitis, toxikus irritatív bőrgyulladás, atopiás dermatitis, mikróbás ekcéma, diszhidrotikus ekcéma, dermatitis asteatotica is általában viszketéssel és fájdalommal járhatnak.

Fültükrözéssel diagnosztizálható fülfájdalmak, fülfájások.

A külső hallójárat betegségei által okozott fülfájdalom okai

A külső hallójárat fájdalmát különböző sérülések, barotraumák, idegentestek és gyulladások válthatják ki.

A leggyakrabban a külső hallójárat gyulladásos betegségei (otitis externa) okoznak fül fájdalmat. A hallójárat fájdalmas gyulladását allergiás, seborrhoeás, folyamatok, generalizált bakteriális fertőzések is okozhatják. Ily módon okoz fülfájást az otitis externa diffusa, és otitis externa circumscripta furunculosa. A hallójárat vírusos fertőzései (otitis externa haemorrhagica, myringitis bullosa, herpes zoster oticus) is gyakran a fül fájdalmát okozzák. Fájdalmas gyulladást eredményezhetnek a hallójárat helyi bakteriális, gombás fertőzései is. A fájdalmas, hallójáratból kiinduló gyulladások a fülkagyló és a nyak bőrére is ráterjedhetnek, más esetekben pedig a fület övező bőr gyulladásai (impetigo) és dermatosisai (pl. psoriasis) terjednek a hallójáratba.

A leggyakoribb fülfájdalmat (otodynia) okozó betegség a diffúz hallójárati gyulladás (otitis externa diffusa). A diffúz otitis externa heveny szakaszát az ödéma és a gyulladásos beszűrődés jellemzi. A kezdeti enyhe, égető érzés rövid idő alatt heves fájdalommá fokozódik, amely főként rágáskor és nyeléskor kifejezett. A fül fájdalma diffúz hallójárat gyulladásban sokszor lüktető, pulzáló és szinte elviselhetetlen a beteg számára. A fül bemeneti porca a tragus nyomásérzékeny. A folyamat eleinte a porcos hallójárati szakaszon a legkifejezettebb, később a fájdalmas gyulladás az egész hallójáratra ráterjed. A külső hallójárat gyulladásának idült szakaszában a hallójárat fájdalma csökken és főként a kínzó viszketési panaszok a legjellemzőbbek. A viszketés tartóssá válása felveti a gombás felülfertőződés gyanúját is.

A hallójárat körülírt gyulladása, az otitis externa circumscripta vagy furunculosa, kezdetben feszülésérzést, majd a mélybe terjedő a tályog növekedésével egyre fokozódó fájdalmat okoz. Igen kifejezetté válik a fül fájdalma a hallójárat porcának, a tragusnak az érintésekor vagy a fülkagyló hátra- és felfelé húzásakor. A hallójárat hámja és a porchártya (perichondrium) között szoros anatómiai kapcsolat áll fent.  Emiatt viszonylag kisebb fokú gyulladás esetén is igen jelentősek a rágáskor fokozódó fájdalmak. A hallójárat elülső falából kiinduló furunkulus fájdalmas szájzárral is járhat. Súlyos esetben a gyulladásos, vizenyős, gennyes folyamat átterjedhet a fülkagyló tapadási vonalába és a fülkagyló a koponyacsonttól fájdalmasan elemelkedik.

A gombás hallójárati gyulladások (otomycosis) lehetnek elsődlegesek és másodlagosak a bakteriális és vírusok hallójárati gyulladáshoz kapcsolódóak. A gombás hallójárati gyulladások inkább viszketéssel járnak, mint fájdalommal, de a fájdalom is előfordulhat, különösen, ha felülfertőződik, és a hallójárati porc is gyulladásba kerül.

A leggyakoribb vírusfertőzések okozta hallójárati gyulladások, otitis externa haemorrhagica, influenzás eredetű myringitis bullosa esetén majdnem mindig a vezető tünet a fülfájdalom. Vírusos hallójárati gyulladásokat a hallójárat mélyén, a hátsó felső falon, a dobhártyával határos területen és a dobhártyán képződő különböző nagyságú, kékesvörös színű hólyagocskák jellemzik. A vírusos hallójárati gyulladás kezdeti tünete a hirtelen fellépő heves fülfájás (otodynia). A hólyagocskák megnyílását jelző savós-véres fülfolyás már az első 12 órában mutatkozik. A heveny középfülgyulladástól eltérően, a fájdalom a vírusos hallójárati gyulladás esetében nem enyhül a fülfolyás (otorrhoea) megindulásával. Minthogy a vírusos hallójárati gyulladás a dobüreget nem érinti, ezért a hallás nem változik. Abban az esetben, viszont, ha a hallójárat gyulladásos folyamata tovább terjed a középfülre és ott középfül gyulladást is okoz, akkor a fájdalom ismét fokozódik és vezetéses típusú halláscsökkenés is társul.

A herpesz vírus okozta hallójárat gyulladás (herpes zoster oticus) egyik jellegzetes tünete a kifejezett fájdalom. A herpes zoster főleg felnőttkorban előforduló vírus okozta betegség. A fertőzés egy, vagy több érző idegdúcban hozhat létre vérzékeny haemorrhagias gyulladást. Az érintett idegdúcból (ganglionokból) eredő érzőidegek által beidegzett bőrfelületen fájdalmas hólyagok jönnek létre. A fül herpesz (herpes auricularis) egyre fokozódó, heves fájdalmakkal kezdődik. Az alvást is zavaró tartós vagy rohamokban jelentkező fájdalmak az idegi lefutást követő Hunt-zónákban (fülkagyló, külső hallójárat, dobhártya) jelentkeznek. Fül herpeszben a fülön mérsékelt duzzanat és belövelltség látható. Fül herpesz során a fül környéki nyirokmirigyek is duzzadtak. A fül herpesz során a közérzet rendszerint rossz, a beteg lázas. A 3-7. napon a fájdalmak csökkennek, vagy megszűnnek és megjelennek a herpeszes hólyagok. A fül herpeszre jellemző érzésvar a látható klinikai tünetek megszűnése után is változó ideig megmaradhat.

A külsőfül, a hallójárat daganatai és a fájdalom

A külsőfül és a hallójárat daganatai általában fájdalmatlanok. A hallójárati rák, carcinoma esetén intenzív fájdalom rendszerint csak már előrehaladottabb stádiumban jelentkezik. Kínzó fájdalmak akkor lépnek fel, ha a daganat eléri a csonthártyát (periosteum).

Középfül betegségek okozta fül fájdalmak, fülfájások

A dobhártya igen gazdag érző, szenzoros rostokban, amelyek az érzékelésen túl nagy szerepet kapnak a fájdalom kialakulásában. A dobhártya kívülről a ramus auricularis nervi vagi (X. agyideg), belülről a plexus tympanicus beidegzése alatt áll. A dobhártya idegei a ramus auricaularis nervi vagi (X. agyideg), a nervus auriculotemporalis n. facialis (VII. agyideg) és a plexus tympanicus. A nervus vagus (X. agyideg) a dobhártya elülső fölső negyedét, míg a nervus trigeminus (V. agyideg) a dobhártya további három negyedét idegzi be.

A dobüreg beidegzésében is számos ideg vesz részt. A dobüreg, középfül érző idegei a nervus glossopharyngeus, nervus facialis, nervus sympaticus ágai, amelyek a nyálkahártyában a plexus tympanicust alkotják. Ezeknek az idegeknek az aktivitása váltja ki a fülfájdalmat. A nervus glossopharyngeus a ganglion petrosumból ered, amely kapcsolat tehető felelőssé a garat folyamatok fülbesugárzó fájdalmáért.

Barotraumák okozta fül fájdalmak

A középfül nyomáskülönbségen alapuló, barotraumája, aero-otitis media (barotitis, vagy otobarotrauma) a középfül nem fertőzéses eredetű heveny vagy idült gyulladásos reakciója, amely olyan esetekben következik be, amikor a dobüregben levő nyomás lényegesen alacsonyabb a környezet atmoszferikus nyomásánál. Ez a negatív dobüregi (intratympanicus) nyomáskülönbség többnyire robbanásoknál, ejtőernyős ugrásokkor, zuhanórepüléseknél jöhet létre és kialakul az aero-otis media acuta. A barotrauma rendszerint heves fájdalommal, fülzúgással, fülcsengéssel, enyhe szédüléssel és fül teltség érzéssel járhat.

A középfülgyulladások okozta fülfájások

Az akut fülkürt hurut (otitis media acuta non suppurativa, otitis media catharralis acuta simlex, catarrhus tubae) okozta fülfájás, igen gyakran jelentkezik gyermekeknél és felnőtteknél akut felső légúti megfázáshoz kapcsolódóan. A fülkürthurut során a dobüreg nyálkahártyája felszívja a levegőt, és a dobüregben légnyomás csökken. Fülkürt hurut esetén, a nyálkahártya feszülése miatt a beteg tompa fájdalmat, teltség érzést, pattogást, és vezetéses típusú halláscsökkenést érez. Fülkürt hurutban akkor is fülfájdalom jelentkezik, amikor orrfújáskor berobban a levegő a dobüregbe.

Az akut fülkürt hurutot gyakran heveny, savós középfülhurut (otitis media catarrhalis acuta serosa) követi, amely során a dobüregben kezdetbe vízszerűen áttetsző, majd szalmasárga savó jelenik meg. Heveny savós középfülhurut alatt a dobüregben a nyomás kiegyenlítődik. Heveny savós középfülhurut a kiegyenlített nyomás miatt fájdalmatlan. A dobüregben akkor jelentkezik csak fájdalom, ha heveny savós középfülhurutot, serosus otitist pl. barotrauma előzte meg. A folyadékgyülem növekedésével a dobüregi vákuum csökken és a fájdalmak mérséklődnek. A vírus okozta-, és allergiás savós középfülhurut szintén fájdalmatlan.

Heveny, gennyes középfülgyulladás, otitis media acuta suppurativa okozta fülfájdalom

A heveny, akut gennyes középfülgyulladás az egész középfül üregrendszerét kibélelő nyálkahártya (mucoperiosteum) gennykeltő baktériumok okozta gyulladása. Az akut gennyes középfülgyulladás vezető klinikai tünete a fájdalom (otodynia) és halláscsökkenés. Az akut gennyes középfülgyulladás során kialakult fülfájás többnyire lüktető. A dobüregi fájdalmat kezdetben a dobüregi nyálkahártya vérbősége és duzzanata, később a felhalmozódó váladék feszítő hatása váltja ki. Olykor már akut gennyes középfülgyulladás első napjaiban is előfordul a fül mögött a csecsnyúlvány fájdalmassága, a lobos nyálkahártya ereinek értágulata miatt. A dobhártyát ellátó erecskék a fokozott dobüregi nyomás következtében elzáródnak, és a körülírt dobhártya elhalások (necrosis) miatt a dobhártya kiszakad (perforál). A dobhártya spontán kifakadása (perforáció) után a fülfájás, a csecsnyúlvány fájdalmassága és a láz rendszerint megszűnik, vagy csökken.

Csecsemők- és kisgyermekek akut középfülgyulladások alatti fülfájása

Megfigyelt tény, hogy a fogzás és az akut középfülgyulladás gyakran egy időben fordul elő. Ennek a magyarázata abban keresendő, hogy a fájdalmas fogzás miatt csökkent a csecsemő ellenálló képessége a felső légúti hurutokkal és ezek szövődményeivel szemben. A csecsemők középfülgyulladásaiban az általános tünetek dominálnak. A csecsemő lázas, a fülfájdalom miatt nyugtalan, sokat sír, rosszul alszik, keveset eszik. A gyermek gyakran a fülfájás miatt a fülkagylóját dörzsöli, húzogatja. Csecsemő- és kisgyermekkori akut középfülgyulladások szövődményei is igen fájdalmasak. Nagyobb gyermekeknél észlelhető szövődményes csecsnyúlvány gyulladás (mastoiditis) tünetei a fül mögötti fájdalom, a bőrpír, a nyomásérzékenység, és a duzzanat. Az akut középfülgyulladások csontraterjedő szövődménye csecsemőkorban az otoantritis, vagy retrotympanalis otitis. A csecsemőkori otoantritis és retrotympanalis otitis esetén még nem jellemző a bőrpír, a nyomásérzékenység, és a duzzanat. Ez diagnosztikus szempontból nagyon fontos különbség.

Vírusos eredetű, akut középfülgyulladás, otitis media haemorrhagica kapcsán kialakult fülfájás

A haemorrhagiás középfülgyulladás influenzajárvány alkalmával jelentkezik a leggyakrabban. A vírusos eredetű, akut középfülgyulladás kezdetben egy heveny savós középfülhurut (otitis media catarrhalis acuta serosa), amelyhez a dobhártya hasonló természetű betegsége myringitis bullosa társulhat. A vírusos eredetű, akut középfülgyulladás kórokozója vírus és gyakran arcüreggyulladással együtt fordul elő. A vírusos haemorrhagiás középfülgyulladás heves fülfájással, magas lázzal és korai csecsnyúlvány érzékenységgel jár.

A krónikus középfülgyulladások azért is alattomos betegségek, mivel nem járnak fájdalommal. Az otitis media chronica non suppurativa, otitis media chronica suppurativa, az otitis media chronica mesotympanalis, otitis media chronica cholesteatomatosa, otitis media tuberculotica, otitis media syphilitica akkor mutat fájdalmat, ha felülfertőzéssel, szövődménnyel vagy a hallójárat gyulladásos folyamataival kombinálódik.

A gennyes középfülgyulladások szövődményei okozta fájdalmak

A gennyes középfülgyulladások (otitis media suppurativa) szövődményei akkor jönnek létre, ha a gyulladásos folyamat már nem csak a középfül nyálkahártyájára (mucoperiosteum) korlátozódik, hanem valamilyen irányban átterjed a szomszédos vagy távolabbi struktúrákra.

Az akut mastoiditis okozta fájdalom

A heveny csecsnyúlványgyulladás mastoiditis acuta, az akut gennyes középfülgyulladás szövődménye. Az akut gennyes középfülgyulladásnál a betegség gyógyulásával párhuzamosan általában csökkennek a fájdalmak. Az újból jelentkező vagy fokozódó fájdalom szövődményre mastoiditisre utalhat. Ugyancsak a mastoiditis kialakulására kell gondolni, ha a fülfájdalom (otodynia) az otitis egész ideje alatt az antibiotikus kezelés ellenére sem mérséklődik. A fájdalom a nyak vagy az alsó állcsont felé sugárzik, kopogó jellegű, és a fájdalom kopogtatási maximuma (punctum maximum) az antrum mastoideumnak megfelelő csontfelszínen van (MacEwen-háromszög). Ha a folyamat tovább romlik, akkor a genny kitör és subperiosteális tályog alakul ki. A járomív fele terjedő folyamatnál (zygomaticitis) a lágyrészek főkként a kagyló tapadási vonala felett duzzadnak. Ha a tályog a csecsnyúlvány elülső oldalánál tör át, ahol a musculus strernocleidomastoideus tapad, akkor alakul ki az un. Bezold-mastoiditis. A Bezold-mastoiditis igen erős fájdalommal jár, mivel ilyenkor a tályog kemény gennyes beszűrődése az izom felső harmadánál és a tapadása alatt helyezkedik el.

Ha a gennyes folyamat a piramiscsont csúcsa fele tör át és betör az pyramiscsont (os petrosum) celláiba, akkor beszélünk pyramiscsúcs-gennyesedésről. A piramiscsúcs gennyedés (petrositis) Gradenigo-szindrómával jár, amelynél egyes esetekben a fájdalom különösen a fejfájás is jelentkezhet. Petrositis egyik jellegzetes tünete a szem mögötti (retrobulbáris) fájdalom. A piramiscsúcs gennyedés során a szem mögötti vagy körüli, a nervus trigeminus 1. ágára kiterjedő fájdalmak kezdetben időszakosan és főleg éjjel jelentkeznek, később állandósulnak. A petrositis további fájdalmas tünete a fejfájás, a fülfájás (otalgia). Ha középfülgyulladás miatt végzett mastoidectomai vagy radikális fülműtét után is megmarad a fül fájdalma az is a petrositis gyanúját erősítheti meg.

INFÚZIÓS MÉLYHIDRATÁCÓS VITAMINOS KEZELÉS, ION PÓTLÁS REHIDRATÁLÁS IMMUNERŐSÍTÉS folyadék feltöltés javasolt KRÓNIIKUS FÁJDALOM ESETÉBEN.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Fogfájás és arcfájdalom

Az arcfájdalom és fogfájás

INFÚZIÓS KEZELÉS és FOGFÁJÁS   ←

Az arc fájdalmát gyakran fogászati és szájsebészeti betegségek is okozhatják.

Az ínygyulladás, ínylob, vagy gingivitis túlnyomóan helyi irritáció következményeként (lepedék, fogkő, lepedékben élő baktériumok) alakul ki. Az ínygyulladás esetén a normálisan halvány rózsaszínű ínyszél élénk vagy livid vörössé válik, duzzadt lesz, vérzékennyé és érzékennyé válik. Az ínygyulladás előrehaladtával a fogfájás és a fog károsodása is kialakulhat.

A szájüreg betegségei közül fájdalommal járnak a nyálkahártyát érintő afták megjelenése is. Mind a heveny aftás gyulladások, mind a visszatérő fekélyes aftás gyulladások (reccurens aphtas ulceratio) égető fájdalommal és nehezített nyeléssel jár. Az aftával együtt járó fájdalom, elviselhetetlenné teszi a hétköznapokat ezért a fájdalomcsillapítás feltétlenül javasolt. Az afta okozta fájdalom legnagyobb veszélye, hogy a beteg nem iszik eleget és ezt a folyadék háztartás felborulásához vezethet. A fájdalmas afta miatti kiszáradás, különösen gyermekkorban lehet veszélyes.

A fogszuvasodás okozta fájdalmak

A fog szuvasodása, ha előrehaladott stádiumba kerül, akkor elérheti a fog pulpát és fogfájdalommal járhat. Kezdetben pulpa vérbőség (pulpa hyperaemia) jön létre, amelynek hatására enyhe fogfájás kezdődik, amely a ingerhatás szűntével azonnal megszűnik. Pulpitis során a spontán fogfájdalom különböző ideig tartó neuralgiform rohamokban jelentkezik, amely a fogat ellátó ideg érzéstelenítésével bizonyosan megszüntethető. A fájdalommentes időszakban a fog (mechanikai, hő, elektromos, ozmózisos) ingerlésével a fogfájás tetszőlegesen kiváltható, provokálható. A pulpitis során a fogfájás leggyakrabban éjjel jelentkezik. A pulpitis jellege szerint szerózus, fibrinozus, purulens gyulladás lehet. A pulpitis kiterjedése szerint a koronai pulpára szorítkozó pulpitis partialis, a gyökérpulpát is érintő pulpitis totalis. Ha nem kezelik a pulpitist, akkor a fertőzés folytán a pulpa elhalhat (pulpitis gangrenosa). A már elhalt fog fájdalmatlan és ingerléssel sem váltható ki fogfájás.

A fogfájás vagy odontalgia mindenki számára ismert, heves fájdalom, ami a fog és a hozzá kapcsolódó szövetek gyulladásainak tünete. A fogbetegségek általában fogfájdalommal járnak, de nem minden fogbetegségnél és a fogbetegségek nem minden szakában tapasztalunk fájdalmat. A fog fájdalma kiindulhat a fog koronájából vagy a fog nyaki részének felületéről, de leggyakrabban a fogfájdalom a fog belsejéből a fogbél (pulpa), vagy a fog gyökérhártyájának (periodontium) a területéről indul ki. A fog fájdalom kialakulásában a fogat környező lágy részek, az állcsont, és csonthártya idegei is részt vehetnek.

Ha fog koronájának felületéről a használat során elkopik a fogzománc, valamint a fog nyaki részén a dentinréteg károsodik, akkor ez a fog fájdalmához vezet. A fogszu, még mielőtt fogbélgyulladáshoz vezetett volna, máris fájdalmat okozhat. Fogfájdalmat tapasztalhatunk, már a fogszu keletkezésének kezdeti szakaszában is, amikor a fogállomány külső rétegén vegyi elváltozások jönnek létre. A fogat védő külső réteg, a fogzománc károsodása a dentinben lévő fibrillák vezetésével okoz fogfájdalmat.

Fogzománc sérülés és fogfájás

Fogzománc sérülés esetében a fogfájást az édes, a savanyú, a hideg vagy meleg italok, ételek fogyasztása váltja ki. Fogfájáshoz vezethet az érzékennyé vált fogfelszín érintése is. Ez a fogfájás típus nagyon heves fájdalom, viszont a fájdalom az inger megszüntetésével rövid idő alatt meg is szűnik.

A hő és vegyi hatások okozta fogfájdalmak mellett, a rágás alkalmával, a falat mechanikus nyomására is fájdalom jelentkezhet. A fog rugalmas dentin rétege, a rágás alatti nyomást a fogbélre közvetíti, ezért a fogfájdalom közvetlenül a harapáskor kezdődik. A fogfájdalom ebben az esetben éles, de a hasogató érzés hamar csökken és el is múlhat. Előrehaladott szuvas üregben, az ételrészek tartós nyomást gyakorolnak a fog belsejére, ezért a fájdalom is huzamosabb ideig megmaradhat. A dentin túlérzékenységével (hyperaesthesia dentinalis) együtt járó fájdalom a dentin lobos gyulladása nélkül is kialakulhat.

A fogszuvasodás és fogfájás

A fogszuvasodás előrehaladtával a fogbélben (pulpa) keletkező gyulladások igen heves fájdalmat okozhatnak.

Heveny, felületes fogbél gyulladás

A heveny felületes fogbél gyulladásnál, a fog belsejében keletkezik a kellemetlen érzés, amely akár magától (spontán) fokozódik a fogfájásig. A fájdalom időtartama rövid, a fog károsodása nem súlyos, a fogat ebben az esetben általában még kezeléssel megmenthetjük.

Heveny, részleges fogbél gyulladás

A heveny részleges fogbél gyulladás jellemzője, hogy a fájdalom általában esténként jelentkezik. A fogfájdalom, szaggató jellegű, hirtelen jelentkezik és 10 perctől akár 1,5 óráig is tarthat. Ez a fogfájdalom jól körülhatárolható, a beteg a fájdalmas fogat képes megjelölni. A heveny részleges fogbél gyulladás okozta fájdalom általában nem sugárzik ki.

Heveny, teljes fogbélgyulladás

A heveny teljes fogbélgyulladás esetében a fogfájdalom viszont nagymértékben kisugárzó jellegű. A fogfájdalom igen heves, hosszantartó és rohamokban jelentkezik. A fájdalmas rohamok között rövid szünetek jelentkezhetnek. A fájdalom kisugározhat és kiterjedhet az állcsontra, a halántékra, fülre, szemre, alul a tarkóra, sőt a vállra is. A nagymértékben kisugárzó, heves fájdalmak miatt a beteg a kóros fogat csak ritkán képes pontosan megjelölni. A fogbél gyulladás bántalma 1-2 napig, de néha egy hétig is eltarthat. Kezelés hiányában a fogpulpa gyulladásához a foggyökérhártya károsodása is társulhat.

Heveny, gennyes részleges fogbélgyulladás

A heveny, gennyes részleges fogbélgyulladás feszítő, heves lüktetéssel társuló fájdalommal jár. A gennyes fogbélgyulladás gyakran borzongással (hidegrázással) kezdődik és pár naptól, akár több hétig is eltarthat. A gennyes fogbél gyulladásban a fogfájdalom folyamatos, fájdalommentes szünet nincs. A lüktetés, pulzálás csökkenésével a fájdalmat enyhülni érezzük, de a fájdalom teljesen nem szűnik meg. A fájdalom jól körülhatárolható, a beteg képes megjelölni a fájdalmas fogat.

Heveny, sérüléses fogbélgyulladás

A heveny sérüléses fogbélgyulladás, a fog törése vagy repedése után, a fogfájdalom 2-6 óra múlva jelentkezik. A sérülés kapcsán kialakult fogbél duzzanat miatt a fog érzékennyé válik a hőhatásokra és érintésre. A traumás, vagy fogsérülés kapcsán kialakult fogfájdalom 1-2 napig tart és kezelés nélkül a fog üszkös fogbélgyulladásba megy át.

Idült fogbélgyulladás

Idült fogbélgyulladás (pulpitis chronica parenchymatosa) rendszerint nagyobb szuvas üreg jelenléte mellett alakul ki. A krónikus fogbél gyulladás mérsékelt, húzó feszítő fájdalommal jár, ami külső hatásokra (hőhatás, mechanikus hatás) provokálható. A beteg fog fájdalma rágáskor, a falat nyomása miatt csak, rövid ideig tart, de ezt követően fennmarad egy huzamos tompa, kellemetlen érzés. A krónikus fogbélgyulladással együtt járó fájdalmat a betegek néha hetekig, hónapokig is elviselik úgy, hogy a beteg fogon nem rágnak.

Idült, teljes gennyedő fogbélgyulladás

Idült teljes gennyes fogbélgyulladásnál a fájdalom lüktető, szúró, kisugárzó jellegű. A fog heves fájdalmához hidegrázás és láz is csatlakozhat. A folyamat súlyosbodása esetén a fájdalom fokozódik, a foggyökérhártya is begyullad, amelynek következtében a fog már érintésre is fájdalmassá válik. Súlyos esetben már a belélegzett levegő hőmérséklete is érzékenyen hat a fogra. A fog fájdalma sajnos ebben a stádiumban már csak a fog eltávolításával kezelhető.

Idült, üszkös fogbélgyulladás

Idült üszkös fogbélgyulladásnál a fogfájdalom spontán lép fel és heves, szaggató jellegű. A részleges heveny fogbél gyulladáshoz hasonlóan, a fájdalmatlan szünetek jelentkeznek, amelyet követően a fájdalom beálltát a fogban kellemetlen előérzet előzik meg. A teljes fogbélüszöknél a többnyire elszínesedett fog fájdalmas mindaddig, amíg a megbetegedéshez más bántalom nem társul. Nagyon erős, kétségbeejtő fájdalom jelentkezik, ha az idült fogbélgyulladás (fogbéllob, pulpitis acuta idiopathica concrementalis), berobban. A szövődményes esetben kínzó zsábás fájdalom jelentkezik, amely rohamokban mutatkozik és az egész arcfélre kiterjed. A fájdalmas rohamok rövidek ugyan (1/2-1 perc), de gyakran, akár óránként többször visszatérőek. Ez a fogfájdalom különösen éjjel jelentkezik.

Foggyökérhártya heveny gyulladása

A foggyökérhártya megbetegedések közül főleg a heveny gyulladások járnak fájdalommal. A foggyökérhártya szegélyének heveny gyulladása, valamely idegen testnek (fogkő, ételmaradék) a következtében alakulhat ki. A foggyökérhártya gyulladása szúró, heves, nyilalló fájdalommal jár, amelyhez a fogat környező lágy részek érzékenysége is társulhat. Betegek legtöbbször a fogat tartják fájdalmuk okául. A hőhatás, édesség és savanyú ízek a fog érzékenységét fokozzák. A foggyökér csúcsának heveny foggyökérhártya gyulladásánál a beteg a fájdalmas pontot meg tudja mutatni. A fájdalom harapáskor és rágáskor fokozódik. A fogfájás szaggató, nyilalló jelleggel bír, és úgy érzi, mintha az állcsont betegedett volna meg.

Heveny, gennyes, körülírt foggyökérhártya gyulladás

A heveny gennyes, körülírt foggyökérhártya gyulladás fájdalma kezdetben enyhe, majd fokozatosan lüktető, szúró hevesebb fájdalommá fokozódik.

A heveny gennyes, körülírt foggyökérhártya gyulladást láz is kísérheti.

Ha súlyosbodik a fogkörüli gyulladás, akkor a fog hőérzékenysége, érintése, hidegvízre, és belélegzett levegőre fokozódik.

 Heveny, kiterjedt gennyes foggyökérhártya gyulladás

 A heveny kiterjedt gennyes foggyökérhártya gyulladás már igen heves fájdalommal jár. Ebben a gyulladásban a fog nagymértékben meglazul. A gyulladt fognak és a környező lágy részeknek az érintése azonnali fájdalmat okoz. A hideg és a meleg egyaránt fokozza a fájdalmat, amely igen heves, lüktető és kisugárzó lehet. A fájdalom folyamatos, nincs fájdalmatlan szünet, ami elviselhetetlenné teszi a fájdalmat. A fájdalmat hidegrázással együtt járó magas láz is kísérheti, ami akár 39-40° C is lehet.

Foggyökércsúcsi tályog

A foggyökércsúcsi tályog egy szövődményes károsodás, amely a lázas tünetek mellett szúró, lüktető fogfájdalmat eredményez. Foggyökér tályog esetében a fájdalom, váltakozó módon, de spontán jelentkezik, amely fájdalmas periódusok között fájdalommentes szünetek is kialakulnak. Ha a fogat oldal irányba mozgatjuk, akkor nem jelentkezik a fájdalom, viszont ha a fogat a hossztengelye mentén megnyomjuk, akkor igen heves fájás áll elő. Ha a képződött genny a foggyökércsatornán át nem tud kiürülni, akkor a fájdalom folyamatosan fennállhat.

A csont és foggyökérhártya heveny fertőző kötőszöveti gyulladása, leggyakrabban a felső fogaknál jelentkezik. A fogfájdalom a foggyökér táján jelentkező érzékenységgel és szúró fájdalommal veszi kezdetét. A fájdalomhoz hidegrázás és magas 39-41° C láz csatlakozik. A fogfájáshoz gyakran társul heves fejfájás és a felső ajkak, az arc, sőt a szemhéjak duzzanata is. A fájdalmas gyulladáshoz, néha állgörcs is (trismus) csatlakozhat. Ha a beteg fogat időben eltávolítjuk, akkor a duzzanat és a fájdalom megszűnik.

Krónikus, idült foggyökérgyulladás

krónikus, idült foggyökérgyulladás számos kórképet foglal magába, amelyek csak ritkán és csak rágáskor jelentkező fájdalmat okoznak. A krónikus foggyökérgyulladások általában csak kellemetlen érzéssel járnak, mint pl. fog gennyedés, nyílt- és vaksipoly, ínytályog, vagy a fogak mozgékonnyá válása.

Ritkán, de számolni lehet a foggyökérhártya gyulladás fájdalmas, toxikus károsodásával is. A toxikus ínygyulladás alakulhat ki gyógyszeres, arzénsav vagy higanykezelés következtében is.

Igen súlyos fájdalomhoz vezethet a foggyökérhártya gyulladásának állcsontra terjedése. A körülírt fogmedri tályog, szúró, feszítő fájdalmat okoz, ami, néha lüktetéssel, pulzálással jár együtt. A felgyülemlett váladék és a genny feszülése feszítő csillapíthatatlan fájdalmat eredményez. Ha a tályog gyorsan alakul ki, akkor a fogfájdalom is hevesen és hirtelen jelentkezik, ha viszont folyamat lassú, akkor a fogüregi tályogok alig okoz fájdalmat. Ebben az esetben inkább csak a feszülés, tompa nyomó érzés mutatkozik.

Fájdalmat okozó csont és lágyrész gyulladások, odontogén gyulladások.

Az állcsont gyulladásos betegségei is általában arcfájdalommal, ill. fogfájással járnak. A fertőzés a fogon keresztül (transdentalisan), másrészt a fog mentén (peridentálisan) ráterjedhet csontra, a lágyrészekre, és a porchártyára. A fogfájdalom és a csontfájdalom, a porchártya érintettség miatt lükető, égő jellegű.
A peridontitisből, ha nem kezelik idejében és kellően a csontba terjedő csontvelőgyulladás osteomyelitis, periostitis odontogenes majd parulis keletkezik. A csontvelőgyulladás osteomyelitis a fájdalom mellett a fog pusztulását is eredményezhetik.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Fejfájás és szembetegségek

Fejfájás és arcfájdalom a szembetegségekben gyakori tünet.

INFÚZIÓS KEZELÉS SZEMBETEGSÉGEKBEN   ←

A szemészeti betegségek gyakran okoznak fejfájást és migrénszerű panaszokat.
A szem betegségei és az orr, orrüreg betegségei hasonló jellegű fejfájásokat és arcfájdalmakat okoznak, ezért a szemészeti eredetű és az orr melléküreg eredetű fejfájások elkülönítése fájdalom klinikánkon és fájdalom ambulanciánkon kiemelt fontossággal bír.  Az orr eredetű (nasalis vagy paranasalis) fejfájás gyakran féloldali.

A szem eredetű fájások, ha nem helyi gyulladásos szembetegségről van szó, általában kétoldaliak. Az orr eredetű (nasalis) fejfájás reggel a legkínzóbb, a szemészeti (ocularis) fejfájás inkább nátha este jelentkezik. Az orr eredetű (nasalis) fejfájást a fizikai munka, a szemészeti (ocularis) fejfájást a szellemi munka fokozza. Az akut nátha az orrmelléküreg eredetű fejfájást fokozhatja, a szemeredetű fejfájás a nátha alatt nem változik.

 
A szem betegségei közül a fénytörés rendellenességei okoznak fejfájást.

 
Jellegzetes szem fájdalommal járnak a távollátás, túllátás (hypermetropia), szemtengelyferdülés (astigmia), accomodatio zavar, kancsalság (strabismus), zöldhályog (glaukóma), és a szem gyulladásos betegségei. A zöldhályog (glaukóma) heveny alakjában rohamszerű szemfájás és fejfájás jelentkezik. A krónikus zöldhályog (glaukóma) szintén a szem fájdalmát és fejfájást eredményezhet. A fénytörési rendellenességekkel járó fejfájást az jellemzi, hogy leginkább megerőltetés pl. filmnézés, vagy közeli tárgyak nézése után vált ki fejfájást.

Ha a fejfájás a két szem együttes működésének hibájából származik (kancsalság, strabismus), akkor az egyik szem tartós eltakarása megszünteti a fejfájásos tüneteket. Erős fényben dolgozók fejfájásos panaszait a sphincter pupillae görcsös összehúzódása idézi elő. A szemizombénulások okozta fejfájások a fájdalmas panaszokon túl szédüléssel is járhatnak. A nem megfelelő szemüveg a viselése bizonytalan fejfájásokat is okozhat.

A fejfájásban szenvedő beteg, különösen a szem eredetű fejfájások esetében, kerüli a fényt (fénykerülés, photophobia). A fénykerülés, leggyakrabban olyan fejfájásoknál jelentkezik, ahol a fejfájás a homlok tájékon a legerősebb. A fejfájással együtt járó fénykerülést, photophobia elsősorban szem szöveteinek gyulladása idézi elő, ami könnyezéssel is járhat. Fejfájást okozó fénykerülés, photophobia jellemző az agyhártyagyulladás (meningitis), migrén, agydaganat, és orrmelléküreg gyulladásokban is.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Fülbesugárzó fájdalom

Fülbe kisugárzó fájdalmak (otalgia irradiata)

INFÚZIÓS  KEZELÉS  FÁJDALOMBAN ←

Gyakran előfordul, hogy a fül fájdalmát ugyan a fülben érezzük, de a külső hallójáratban, a dobhártyán, és a dobüregben semmilyen kóros okot nem találunk. A fül fájdalomnak, fülfájásnak ezt a formáját nevezzük fülbe kisugárzó fájdalomnak (otalgia irradiata). A fülbesugárzó fájdalom, fülfájás oka a külsőfül és a középfül beidegzésével magyarázható. Fülbe sugárzó fájdalom esetén gondos, szakorvosi vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a fájdalmat kiváltó okot felderítsük és kezeljük. A fájdalomcsillapítás elengedhetetlen feltétele a fájdalom forrásának felderítése. A fájdalom pontos diagnózisában segít a szegedi fájdalom klinika és fájdalom ambulancia.

A fülbe sugárzó fájdalmakat kiindulási helye és a kisugárzás ideje szerint csoportosíthatjuk.

A fülbe sugárzó fájdalmak kiindulási hely szerint

A fogászati, fog eredetű, fülbe sugárzó fájdalom igen gyakori tünet és gyakran találkozunk vele fájdalom ambulanciánkon. Fülfájdalmat, és fülbe kisugárzó fájdalmat okozhatnak a felső és az alsó moláris fogak megbetegedései, a fogzás (dentitio dificillis), a foggyulladás, a fogpulpa gyulladás, (hyperaemia pulpae, pulpitis, gangraena pulpae). Szintén fülbe sugárzó fájdalmat okoznak a foggyökérhártya-gyulladás vagy periodontitis, cysta radicularis, fog phlegmone, és az osteomyelitis. Fülbe sugárzó fájdalom oka lehet a rágó ízületgyulladása (arthritis temporomandibularis). A rágóízület gyulladása, és a rágóízület működési zavara jellegzetes halántéktájba, fülbe sugárzó fájdalmat eredményezhet. Az állkapocs mozgatására, rágásra és beszédre a fülfájdalom és a fejfájás fokozódik. Az állkapocs eredetű fülbe sugárzó fájdalom kezelése az ízület tehermentesítése, beszédtilalom, pépes ételek fogyasztása, gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek, izomlazítók alkalmazása segít a fájdalom csökkentésében, kezelésében.

A torok-, garat-, mandulák-, gége betegségei okozta fülbe sugárzó fájdalmak

A torok, garat, mandulák, gége betegségei szintén okozhatnak fülbe sugárzó fájdalmat.
A nervus glossopharyngeus, a ganglion petrosumból ered, amely kapcsolat felelőssé tehető a garat folyamatok fülbesugárzó fájdalmáért.
A mandulák heveny gyulladása gyermek- és felnőttkorban egyaránt fülben érezhető fájdalommal járhatnak. A garatgyulladás (pharyngitis, pharyngitis lateralis) - hétköznapi nevén a torokgyulladás - szintén fülbe sugárzó fájdalmat okoz. Fülben érzett fájdalmat jelez a beteg mandula körüli garat tályog (peritonsilláris tályog, garat körüli tályog (parapharyngealis tályog, retropharyngealis tályog) esetében is.
Igen gyakori és jellegzetes fülbe sugárzó fájdalmat érzünk mandulaműtét (tonsillectomia) és orrmandula műtét (adenotomia) után is. Nagyon fontos, hogy a mandulaműtét és orrmandula műtét után a fület ellenőrizzük, mert nem biztos, hogy csak kisugárzó fájdalomról van szó.  Előfordulhat, hogy mandulaműtét (tonsillectomia) és orrmandula műtét (adenotomia) után középfülgyulladás alakul ki, ami szintén fülfájást okozhat. Az is gyakori megfigyelés, hogy mandulaműtét után a fülbe sugárzó fájdalom már nem is a műtéti sebzés miatt áll fent, hanem a garatíveken megjelent afta, herpesz (aphtak) a fájdalom okozói.

A nyelvgyöki betegségek, nyelvgyöki mandulagyulladás, tályog, daganatok (carcinoma radicis linguae) első jele sokszor a fülfájás.

A gégegyulladás (akut laryngitis) szintén okozhat fülbe sugárzó fájdalmat. Gégegyulladás leggyakrabban a felső légutak vírusos fertőzése következtében alakul ki, de társulhat hörghuruthoz, tüdőgyulladáshoz, influenzához, szamárköhögéshez, kanyaróhoz, torokgyíkhoz vagy a felső légutak bármilyen eredetű gyulladásához és fertőzéséhez. A gége porchártyájának a gyulladása (perichondritis) szintén éles, fülbe sugárzó fájdalommal járhat. Sugárzás után kialakult gégegyulladás egyik vezető tünete éppen a gége fájdalma mellett a fülfájás. A gégefedő gyulladása (epiglottitis, phlegmone epiglottidis, laryngitis, tbc exulc.) is gyakran fülfájás okaként szerepelhet.
A garatgyulladás és a gégegyulladás gyakran együtt jelentkeznek és mellette megjelenik a fülfájdalom. Sokszor a garatgyulladás és a gégegyulladás első tünete a fülfájás.

A garat daganatos elváltozásai is fülfájdalommal járhat. A garat daganatos elváltozásai nyeléskor a fül környékére sugárzó fájdalmat okozhatnak. Az orrgarat rákja (epipharynx daganat) sokszor rejtve marad, és gyakran az orrgarati rák első jele éppen a fülbe sugárzó fájdalom és abeteg a fülfájdalmára panaszkodik. A gége és a garat daganatos betegségei a kisugárzó fülfájás mellett a fejtetőbe is sugároznak és okoznak fejfájást. A processus styloideus elongatus a koponyaalapról kiinduló csonttövis, amelyen szalagok és izmok erednek és tapadnak. A processus styloideus szalagjainak elcsontosodása miatt a nyelvcsont-mozgási zavarai alakulhatnak ki. A processus styloideus elongatus miatt létrejött nyomás és izomgörcs a fülbe bizonytalan fájdalomként és nyomásérzésként nyilvánulhat meg és vezető tünet a fülfájdalom.

A nyaki csigolyák megbetegedéseinél is gyakori tünet a fülbe sugárzó fájdalom és fülfájás. A gerinc kopásos (degeneratív) megbetegedései igen gyakran okozhatnak fülbe sugárzó fájdalmat. A csigolyákon fokozott igénybevételnek megfelelően csontos peremek, kinövések, csőrök, kapcsok (spondylophytak) keletkezhetnek. A csontos kinövések nyomhatják az ideggyököket, amelyek fülfájdalmat eredményezhetnek és ez sokszor a fülbe sugározhat. A csigolyák mellett kialakult kiboltosulás (protrusio) és gerincsérv (hernia), valamint a gerinc gyulladásos megbetegedései is okozhatnak fülbe sugárzó fájdalmat és fülfájást.

A nem fertőzéses eredetű gyulladások között a Bechterew-kórt, vagy másik nevén a spondylitis ankylopoeticat kell megemlíteni a gerinc eredetű fülfájások okaként.
A gerinc daganatos megbetegedései, a jóindulatú daganatok közül az ér eredetű haemangiomak viszonylag gyakoriak és hozhatnak létre kisugárzó fájdalmakat. A gerincdaganatokra a nyugalomban előforduló helyi fájdalom a jellemző, de mellette megjelenhet a fülfájás is. A nyaki csigolyák megbetegedései elsősorban a nervus auricularis magnus izgalmát okozzák (cervicalis II., III. gyök), a nervus auriculotemporalis ideggyulladása (neuritise), esetleg az arcideg (nervus facialis) izgalma jöhet létre (arcidegbénulás, Bell-féle arcidegbénulás, facialis parézis).

Fülfájdalmak miatt fülészhez fordulhat a beteg a fül előtt elhelyezkedő nyirokcsomók gyulladásos megbetegedései miatt is. Az állkapocs alatti szögletben található nyirokcsomók duzzanata, a tokon futó érzőidegek nyomási irritációja miatt okozhatnak fülfájdalmat, fülbesugárzó fájdalmat. Meg kell említenünk a fültőmirigy, nyálmirigy (parotis) fertőző, vírusos (mumps, parotitis) és gennyes gyulladásait (parotitis), amelyek erős fájdalommal járnak, gyakran fülfájással. A nyálmirigy feszes tokban helyezkedik el, a nyálmirigy gyulladás duzzanatot okoz és a feszülés az érzőidegeken keresztül a fájdalmat eredményez. Az erős fülbe sugárzó fájdalom fel kell, hogy vesse a fültőmirigy tályog lehetőségét is.  Fülben érzi a beteg a fájdalmat a nyálmirigy kő, otis kő, nyálkő duzzanata és gyulladás esetén is.

Az orrmelléküreg folyamatok, arcüreggyulladások , rostasejt gyulladások, homloküreg gyulladás és betegségek szintén okozhatnak fülbe sugárzó fájdalmat.
Az orrmelléküreg betegségekben a fülfájdalom oka a ggl. Sphenopalatinum vagy a nervus Vidianus idegfájdalma (neuralgiája), amelyek kisugároznak a fülbe.

A fülbe különböző neuralgiás fájdalmak is kisugározhatnak

A leggyakoribb fülbe sugárzó, fülfájdalomként jelentkező neuralgiás fájdalmak a stylalgia (processus elongatus), sympathalgia, neuralgia nervi V. (auriculotemporalis), neuralgia nervi IX. (nervus Jacobson), neuralgia nervi X. (ramus auricularis), neuralgia nervi occipitalis.

Az arcfájdalommal járó neuralgiás betegségek a Sphenopalatinalis neuralgia vagy Sluder szindróma gyakran okoz fülbe sugárzó fül fájdalmat. Sphenopalatinalis neuralgiában vagy Sluder szindrómában az arc alsó részének fájdalma jelentkezik, amely arcfájdalom kisugározhat a fül és a tarkó fele. A nervus glossopharyngeus neuralgiája az arcfájdalmon túl kisugározhat a fülbe és fejfájást is okozhat. A ganglion geniculi neuralgiája és idegfájdalma a külső hallójárat elülső falára terjedő, a fülporcot (tragus) érzékennyé tevő fülbe sugárzó fájdalmat eredményezhet.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére