Érzéstelenítés, altatás

• 
• 

INFÚZIÓS ÉRZÉSTELENÍTÉS   ←

 

Az anesztézia ("érzés", magyarul érzéstelenítés, érzéketlenség) olyan állapot, amelyben az érzékelést részben vagy teljesen blokkoljuk, így a külvilág felől érkező ingereket az idegrendszer nem dolgozza fel. Az érzéstelenítésnek, anesztéziának a különböző módszerei lehetővé teszik, hogy fájdalom és stressz nélkül valamilyen műtétet vagy egyéb beavatkozást végezzünk.

Az érzéstelenítésre a leggyakrabban a műtétek elvégzésekor van szükség.

Az orvosi gyakorlatban a műtéti érzéstelenítésnek két alapvető módszere ismert: A helyi érzéstelenítés („lokál érzéstelenítés”) és az általános érzéstelenítés („generál érzéstelenítés”). A helyi vagy lokál érzéstelenítést, általában kisebb műtéti beavatkozások elvégzéséhez alkalmazzuk. A nagyobb műtétekhez általános érzéstelenítést, a narkózist választjuk. A helyi érzéstelenítés, megfelelően alkalmazva, kevesebb veszéllyel jár, mint az általános érzéstelenítés. Ezért minden olyan műtétnél, ahol a beavatkozást helyi érzéstelenítésben is el elehet végezni, érdemes ezt az érzéstelenítésformát választani.

A helyi érzéstelenítés

A helyi érzéstelenítés (lokális vagy regionális analgézia, lokális anesztézia) csak a fájdalmat kapcsolja ki és ez is csak a test körülhatárolt részén, nem az egész szervezetben. A helyi érzéstelenítést ritkábban vezetéses érzéstelenítésnek is nevezik. A lokál érzéstelenítés lényege, hogy az idegvégződések (infiltrációs analgézia) vagy a fájdalmat vezető idegek (regionális érzéstelenítés, vezetéses érzéstelenítés) vezetőképességét ideiglenesen felfüggesztjük. A fájdalommentességet fájdalomcsillapító gyógyszerekkel érjük el, amelyek közül a legelterjedtebb a cocain, novocain, ultracain és a lidocain.

Helyi érzéstelenítés technikák

1. A helyi (infiltrációs, lokális) érzéstelenítés, az érzéstelenítő hatást közvetlenül az érző idegvégződésen és annak közvetlen környezetében fejti ki.

A helyi érzéstelenítés módozatai közül a felületes érzéstelenítésnél az érzéstelenítő gyógyszereket spray, ecsetelés, alkalmazásával, a nyálkahártyákon keresztül juttatjuk a szövetek közé.

Az érzéstelenítő szerek csak a nyálkahártyákon keresztül képesek felszívódni, a bőr hámrétegén nem tudnak átjutni. Ha a hámrétegen keresztül akarunk érzéstelenítő átjuttani, akkor a hám rétegét meg kell bontani. Akut középfülgyulladás kezelése a fülfelszúrás paracentézis. A dobhártya érzéstelenítésnél pl. a Bonain oldalt a hám rétegét, kissé megsérti, hogy a cocain be tudjon diffundálni a szövetek közé. Ha mélyebb területet kívánunk érzésteleníteni, akkor a helyi érzéstelenítés legjobb módszere az injekció. A fájdalomcsillapító, érzéstelenítő befecskendezése történhet a bőr alá (szubkután injekció), az erekbe (intravénás injekció), idegbe, és a gerinccsatornába.

2. Blokád érzéstelenítés, az amellyel az érzőideg ingervezetését szüntetjük meg. A blokád érzéstelenítéssel egy meghatározott érzőideg működését függesztjük fel, ahol az érzéstelenítés hatása a beidegzett területre, szervre terjed ki.

3. Plexus blokád, az idegfonat blokád (plexus block) során érzéketlenséget úgy érjük el, hogy felfüggesztjük annak az idegfonatnak a működését, amely az operálandó területet beidegzi. A plexus blokád, az idegfonat blokád a hatását egy egész végtagon vagy szerven képes kifejteni.

4. Epidurális érzéstelenítés, epidurális anesztézia a gerinccsatornában, a kemény agyburkon kívül fejti ki a hatását.

Epidurális érzéstelenítéssel a gerincvelői ideggyökök (és ezáltal a belőlük formálódó, több érző- és mozgatóideg) működését függesztjük fel.

Epidurális anesztézia a hatását több végtagon és szerven egyszerre (alsó végtagokon és az alhasi szerveken) fejti ki.

4. Aszubarachnoidális érzéstelenítés, szubarachnoidális anesztézia a kemény agyburkon belül, közvetlenül a gerincvelőből történő kilépésük helyén fejti ki a hatását. A szubarachnoidális érzéstelenítés a gerincvelői ideggyökök (és ezáltal a belőlük formálódó, érző- és mozgatóideg) működését blokkolja.A szubarachnoidális érzéstelenítés a hatását több végtagon és szerven egyszerre (alsó végtagok és alhasi szervek) fejti ki.

Mivel a helyi érzéstelenítés vagy lokális anesztézia, jóval veszélytelenebb, mint az általános érzéstelenítéssel járó altatás (narkózis), azért ahol csak lehet, előnyben részesítjük regionális anesztéziát. A helyi érzéstelenítés különösen az egynapos sebészeti beavatkozások térnyerésével kap egyre nagyobb hangsúlyt.

Általános érzéstelenítés (narkózis)

Az általános érzéstelenítés (narkózis), „altatás” során mindenfajta érzést kikapcsolunk. Általános érzéstelenítés („altatás”) alatt a fájdalmon kívül a hőérzés, helyzetérzés, mozgásérzés, tapintásérzés is megszűnik és ennek hatása az egész szervezetre kiterjed. Narkózis alatt átmenetileg az öntudat is kiesik. Innen ered az altatás kifejezés, bár élettani szempontból a narkózis nem azonos az alvással. A narkózis a központi idegrendszer sejtjeinek a narkotikum által előidézett átmeneti bénulása. Az agyi funkció gátlásának a mértéke az alkalmazott narkotikum koncentrációjától függ. A narkózis lefolyásában egymást szabályszerűen követő szakaszok különíthetők el.

A narkózis stádiumai

 

1. Analgézia       Fájdalmatlanság, felületes bódulat.
2. Exicitáció       Izgalmi szakasz.
3. Tolerancia      Sebészi narkózis.
4. Paralízis         A légző és keringési rendszer bénulása.

A narkózis során egymás után következik és fokozatosan mélyül a narkózis szintje, kialakul a fájdalmatlanság, csökken a reflexaktivitás és fokozódik az izomellazulás.

A narkotikumok reverzíbilis hatású sejtmérgek, amelyek sajnos számos mellékhatással rendelkeznek. A narkotikumok mellékhatásai az alkalmazott gyógyszer koncentrációtól függnek. Ezért arra törekszünk, hogy minél kisebb koncentrációban alkalmazzuk az altatószereket.

A narkózis akkor korszerű, ha a beteg légutai szabadok, lehetőségünk van a művi lélegeztetésre, ha pontosan adagolni tudjuk a narkotikumot, és folyamatosan monitorozhatjuk az élettani paramétereket.

Az általános érzéstelenítés célja és kritériumai

1. vNarkózis/hipnózis A beteg „aludjon”, a műtéti eseményekre ne emlékezzen vissza.
2. vAnalgésia A fájdalomérzés teljes megelőzése és a fájdalom kizárása műtét alatt.
3. vAntinocicepció           Az ártalmas vegetatív reflexek kikapcsolása a műtét alatt.
4. vIzomrelaxáció, az izom tónus kikapcsolása,  teljes mozdulatlanság a műtét alatt.
5. vAmnézia (rövidtávú emlékezetkiesés)
6. vA tudatműködés csökkenése, kikapcsolása
7. vAz autonóm testreakciók gyengülése

Az általános érzéstelenítés módszerei

Az általános érzéstelenítés, az altatószer bejuttatás módja szerint lehet inhalációs narkózis és intravénás narkózis. Az intravénás narkózis gyors elalvást, gyors ébredést biztosít és kevesebb a posztoperatív szövődmény.

Az inhalációs narkózis a lélegeztetés technikája szerint történhet arcmaszkkal végzett asszisztált lélegeztetéssel, laryngealis maszkkal végzett asszisztált lélegeztetéssel, kontrollált lélegeztetéssel és intratracheális tubussal végzett asszisztált vagy kontrollált lélegeztetéssel.

Általános érzéstelenítésnél az altatószer alkalmazását illetően több módszert alkalmazhatunk. A mononarkózis alkalmával, egyetlen szerrel érjük el célunkat (pl. klasszikus éternarkózis). Kombinált általános érzéstelenítés esetén több szer kombinálásával érjük el a kívánt ”alvás” mélységet. A kombinált általános érzéstelenítés előnye, hogy egy-egy szerből kevesebb mennyiség is elegendő, így csökkenteni tudjuk a túladagolás veszélyét, és nem alakul ki ártalmas gyógyszer koncentráció. A kombinált általános érzéstelenítés további előnye, hogy az adott célnak leginkább megfelelő gyógyszerelést könnyebben kiválaszthatjuk.

Műtéti anesztézia fő céljai

A műtéti anesztézia fő céljai a fájdalom és a káros reflexek műtét közben kikapcsolása (reflexvédelem), a vázizmok ellazítása, és az ideális feltáráshoz szükséges öntudatlan állapot.

Az anesztetikum szervezetbe juttatása

A narkózist azzal érjük el, hogy „altatószereket” (narkotikum) juttatjuk a központi idegrendszer sejtjeihez, receptoraihoz, valamint a perifériás receptorokhoz.

A gyógyszerek a véráram útján jutnak a hatás helyére!Az altatószer véráramba való juttatása több módon lehetséges.

A gyógyszerek a szervezetbe juthat a tápcsatorna felől (bélkapilláris keringés), nyálkahártyák felületéről, a gyógyszer a szövetekbe fecskendezése útján (intracutan injekció, subcutan injekció, intramuscularis injectió, intravénás injekció), valamint inhalációs bevitellel.

 

Általános érzéstelenítési módszerek

• •Teljes (total) intravénás anesztézia, amelyet intravénás bevezetéssel és fenntartással (infúziós pumpával) tartunk fent. Intravénás anesztéziában a lélegeztetés oxigén és levegő keverékével történik.
• •Intravénás anesztézia során az altatás bevezetés intravénás, a fenntartás (folyamatos vagy bólus) és a lélegeztetés viszont oxigén és nitrogénoxidul keverékével történik.
• •Inhalációs anesztézia bevezetése itt is intravénás, az altatás fenntartása viszont inhalációs úton történik.
• •Balanszírozott anesztézia az intravénás és inhalációs altatási módszerek kombinációja.

Az anesztézia megválasztásának szempontjai

A magfelelő altatás forma kiválasztását több tényező befolyásolja. A kiválasztás során elsődleges szempont, a beteg általános állapota. Alapvető tényezők a beteg vérnyomása, szívének állapota, testsúlya, és a beteg kora. Mérlegelendő az altatás forma kiválasztásában a sebészi álláspont, hogy milyenek a műtéti körülmények (pl. sürgős műtét), milyen lesz a műtét típusa, hol lesz a műtét helye, milyen hosszú lesz a műtét időtartama, és milyen egyéb speciális igények (pl. hipotenzió szükséges e) merülnek fel. Az aneszteziológus szempontjai is mérvadóak, hogy tervezett (elektív műtét) vagy sürgős műtétről van e szó.

Általános anesztézia gyógyszerei

1. nElőkészítést szolgáló gyógyszerek a szedatívumok, fájdalomcsillapítók, és a vegetatív szerek.
2. nAz altatás bevezetését szolgáló, (elaltató indukciós) szerek, általában rövid hatású intravénás altatók.
3. nAnesztézia fenntartását szolgáló gyógyszerek az intravénás vagy inhalációs anesztetikumok.
4. nÉbresztés céljára szolgáló szerek, antagonisták, mint az opioid, benzodiazepin.

1. Egyéb kiegészítő gyógyszerek a fájdalomcsillapító, vegetatív stabilizáló, kiegészítő, potencírozó és egyéb hatású szerek.

Az általános érzéstelenítés szakaszai

Az általános érzéstelenítés a bevezetéssel (indukció) kezdődik, ami a bealtatószerek adagolásának kezdetétől, a műtétre való alkalmasság eléréséig tart. Az altatás fenntartása során a szükséges anesztéziát műtét alatt folyamatosan szinten tartjuk. A fenntartás alatt a beteg életfontos funkcióit folyamatosan ellenőrizzük (monitorozzuk). Az altatás befejezése (ébresztés) során a beteget vagy a műtőasztalon, vagy késleltetve, az ébredőszobában esetleg az intenzív osztályon ébresztjük.

Ébresztés

1. nAzonnali, a műtét végén történő ébresztés.
   1. nKisebb a gyógyszer (anesztetikum) igény.
   2. nKönnyebb, biztonságosabb a betegszállítás.
   3. nEgyszerűbb az altatást követő szakasz, és egyszerűbb a műtét utáni felügyelet.

1. nKésleltetett „Prolongált” ébresztés az ébredőszobában vagy az intenzív osztályon (ITO).
   1. nElhúzódó a gyógyszerhatás (relaxans, opioid).
   2. nLassabb, kíméletesebb az ébresztés.
   3. nA test felmelegítése szükséges lehet.
   4. nRossz általános állapot, posztoperatív lélegeztetés szükséges lehet.
   5. nReoperáció reális veszélye, valószínűsége esetén ajánlott.

Inhalációs anesztézia

Az inhalációs anesztézia, gáz (N2O) vagy gőz halmazállapotú gyógyszerek segítségével történik.

A gőz halmazállapotú gyógyszerek általában párolgó inhalációs anesztetikumok: Halothan, Enfluran, Isofluran, Sevofluran, Desfluran. A belélegzett gázkeverék a tüdő alveolusaiba kerül, ahonnan felszívódva a kapillárisokon keresztül a keringésbe, majd az agyba jut.

 

Az inhalációs anesztetikumok hatását meghatározó tényezők

1. nInhalációs anesztetikum koncentrációja a belélegzett keverékben
2. nLégzés szaporasága, frekvenciája
3. nTüdő állapota
4. nAz alkalmazott gyógyszer véroldékonysága, víz/gáz megoszlási arány
5. nSzív állapota a szívperctérfogat értéke.
6. nAgyi keringés állapota.
7. nOlaj/víz megoszlási hányados, forráspont

Inhalációs anesztézia vezetése és fenntartása

1. nIndukció: Az inhalációs altatás (narkózis) nagy kezdeti gázáramlással, és lehetőleg magas induló altatógáz koncentrációval kezdődik. Ekkor töltjük fel a szervezetet inhalációs anesztetikummal. „Vitálkapacitás indukció”.
2. nAz altatás fenntartása: Az altatás során fokozatosan csökkentett altatógáz koncentráció mellett, alacsony gázáramlással tarjuk fel az alvásszintet.
3. nBefejezés: Az altatás befejezése az anesztetikum adagolásának beszüntetésével és a gázáramlás csökkentésével érjük el. Az ébredés az altatószer kiürülésének mértékétől függ.

Az alvás szintjének, a narkózis mélységének nyomonkövetése

1. nSpontán légzés mértéke, a légzés típusa, mélysége, frekvenciája jellemző az altatás stádiumaira.
2. nAz alvás mélységétől függően az ingerekre adott autonóm idegrendszeri válaszok (pulzusszám változása fájdalomra, vérnyomás emelkedés, könnyezés, izzadás, stb.) jellemzik az alvás szintjét.
3. nKülönböző kiváltott válaszok jellemzőek az alvás mélységére.
4. nAgyi elektromos tevékenység (EEG hullámok) monitorozása.

 

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére