Fejfájás

INFÚZIÓS KEZELÉS FEJFÁJÁSBAN   ←

 A lakosság 90%-a szenved valamilyen fejfájásos tünetben.

A fejfájás

Nincs még elege, hogy csillapítatlanul erősen fáj a feje? Fájdalom ambulanciánk kideríti fejfájása okát és segítünk Önnek!
A fejfájásokat, eredet szerint, koponyánk kívüli okokra visszavezethető fejfájásokra (extracraniális fejfájások), és koponyán belüli okokra visszavezethető fejfájásokra (intracraniális fejfájások) oszthatjuk. A fájdalom eredet szerinti felosztása a fejfájások diagnózisa és a fejfájás kezelése szempontjából fontos. Fájdalom klinikánk különös gonddal vizsgálja és kezeli a fejfájás típusokat.

Az erős fejfájás az egyik leggyakrabban előforduló általános panasz. A továbbiakban segíteni szeretnénk Önnek a fejfájások okainak felismeréséhez.  A fejfájás pontos diagnózisa orvosi feladat, ne kísérletezzen, forduljon inkább fájdalom klinikánkhoz bizalommal.

KOPONYÁN KÍVÜLI OKRA VISSZAVEZETHETŐ FEJFÁJÁSOK (EXTRACRANIÁLIS FEJFÁJÁSOK)

A koponya és a koponyában elhelyezkedő szervek betegségei, duzzanatai mind a fejfájás okai lehetnek.

Melléküregek

Orr melléküreg gyulladásokra visszavezethető fejfájások. Az arcüreggyulladás, különösen a homloküreg gyulladás fájdalma nem csak az arckoponyára, hanem a fejtetőre, esetleg a fejfélre terjedő fájdalmakat idézhet elő. Az iköböl gyulladása (sinusitis shpenoidális) is okozhat fejtetőre sugárzó fájdalmat.

Szembetegségek, okozta fejfájások

A szem betegségei közül például a szürkehályog (glaucoma) esetében rohamszerűen, szem körüli, olykor a homloktájra is terjedő fejfájások alakulhatnak ki.

Izmok okozta fejfájás

A koponyán tapadó vagy eredő izmok, különösen a tarkó izmok okozhatnak fejfájást. A tarkó izmok okozta fejfájás izomfájdalom (myalgia) formájában jelentkezik és jellegzetesen tarkótáji fejfájást okoz. A nyaki gerincmeszesedés, cervicalis spondylosis, nyaki gerincsérvhez is társulhat fejfájás. Ehhez a fejfájáshoz gyakran szédülés, tinnitus, fülzúgás, vertigo hányinger és hányás is társulhat.

Idegek okozta fejfájások

A nervus trigeminus és a nervus occipitalis idegek érzékenység fokozódása is fájdalmat okozhat. Az idegek, a koponyán, a kilépési pontoknál okoz nyomásérzékenységet és kisugárzó fejfájást. A nervus trigeminus jellegzetes neuralgia (idegfájdalom) formájában vesz részt a fejfájás kialakulásában. A nervus trigeminus fájdalma inkább arcfájdalom, mint valódi fejfájás. A nervus occipitalis legtöbbször izomfájdalomhoz (myalgiához) vagy tarkótáji csigolyameszesedéshez (spondylosishoz) társulva okoz fejfájást. A nyaki folyamatok idegeken keresztül a fejtetőre sugározva okoznak fejfájást.

Koponya erekhez kapcsolódó fejfájások

Jellegzetes fejfájásforma az arterialgia. Arterialgia során a kóros érfal ellazulás okozza az ér ellátási területére kiterjedő lüktető fájdalmat és fejfájást. A fejfájásra jellemző lüktetés úgy alakul ki, hogy a kórosan ellazult érfalra ható pulzus hullám ingerli a benne elhelyezkedő fájdalomérző végkészülékeket és fájdalom receptorokat.

A fejen lévő izmokban az érszűkület okozta fájdalom ritka és csak az occipitalis izomzatra jellemző. Az a korábbi nézet, hogy a koponyán levő erek görcse, spazmusa idéz elő fejfájást tudományos kísérletekre támaszkodva megdőlt.

Arteritis temporalis, arterialgia temporalis

Az arteritis temporalis, arterialgia temporalis legtöbbször féloldali, a halántéktájra lokalizálódó, rohamokban jelentkező erős fejfájást eredményez (Hemicrania). Olykor a fejfájás tompa és tartós. A tartós fájdalom alatt vannak olyan csúcspontok, amelyek alatt a fájdalom hevesebben lüktetően jelentkezik. Ezek a fájdalmas rohamok pár perces időtartamig tartanak.  Az arteritis temporalis, arterialgia temporalis okozta fejfájás histaminnal provokálható. A beteg fémes ízt érez a szájában, és a vérnyomás csökken. Az értörzs (arteria temporalis superficialis) fül előtti nyomása, dörzsölése a fájdalmat azonnal szünteti. Hasonló drasztikus fájdalomcsökkentő hatása van az érkörüli terület Lidocainos infiltrációjának. Néha a betegek maguk is rájönnek, hogy az ér nyomása, kompressziója a fájdalom csökkenéséhez vagy enyhüléséhez vezet.

Hisztamin típusú vagy Horton féle fejfájás

A hisztamin típusú vagy Horton féle fejfájás rendszerint rohamokban jelentkezik és nem mindig jellemző rá a lüktető jelleg. A hisztamin vagy Horton féle fejfájás általában az egyik fejfélre lokalizálódik (hemicrania) és a fejfájásos rohamok alatt jellemző tünete az arckipirulás, és könnyezés. A fejfájás mellett szédülés, vertigo, fülzúgás, tinnitus és hányinger is jelentkezhet. A fejfájás terhesség alatt romolhat, vagy javulhat.

Cluster típusú fejfájás, Cluster headache

A cluster típusú fejfájás (Cluster headache) férfiakon gyakoribb, mint nőkön. A fájdalom sokszor éjszaka jelentkezik, a szem, halántéktáj, homlokra terjedő, féloldali, igen heves, éles, hirtelen fellépő szűnő formában. A cluster típusú fejfájás, cluster headache gyakran együtt jár orrdugulással, könnycsorgással, bőrkipirulással. A cluster headache sajátossága, hogy néhány héten át (gyakran naponta többször is) halmozottan jelentkezik, évente egy-két alkalommal tér vissza.

Álkapocs izület, temporomandibularis izület okozta fejfájások

Az álkapocs izület, temporomandibularis izület gyulladása, szájsebészeti betegségek, sérülés vagy fogsor problémák okozta mechanikai megterhelés következtében fejfájás és arcfél fájdalom alakulhat ki. Az álkapocs izület, temporomandibularis izület okozta fejfejfájás néha trigeminus neuralgiára emlékeztethet, máskor pedig azonos oldali fejfélbe sugárzó fájdalmakat idézhetnek elő.

A skalp, galea aponeurotica, okozta fejfájások

A skalp, galea aponeurotica, okozta fejfájások a koponyacsont osteomyelitises folyamatában körülírt, feltűnően kifejezett nyomás-, illetve kopogtatási érzékenységet és fájdalmat okoz.

KOPONYÁN BELÜLI OKOKRA VISSZAVEZETHETŐ FEJFÁJÁSOK (INTRACRANIÁLIS FEJFÁJÁSOK)

A koponyán belüli erek okozta fejfájások

A koponyán belüli erek, különösen az artériák vongálása, húzása, feszülése okozhat fejfájást. Az erek vongálását daganatok, haematoma, daganatok, tumorok, és egyéb térszűkítő folyamatok eredményezhetik. A koponya üregben a nyomás csökkenése is az erek feszülésének a megváltozását eredményezhetik. A koponyán belüli erek a migrén okozta fejfájást vagy hisztamin jellegű lüktető fejfájást eredményez. A fejfájást megelőző szakban az erek kóros görcsben, spazmusban lehetnek, amelyek különféle átmeneti gócjelenségeket okozhatnak, de a megelőző szakaszban még nincs fejfájás.

Az agyhártya érintettség okozta fejfájások

A kemény agyhártya (dura mater) felszínén futó erek, az arteria meningea media nagyobb ágai mentén érzékeny csak, egyébként érzéketlen. Ezzel szemben a koponya alapján, a bázison az agyhártya (dura mater) már igen érzékeny struktúra. Az agyalapon kialakult gyulladások, daganatok, rendszerint a kialakulás helyére korlátozódva körülírt fejfájást okoz. Jellegzetes az agyalapi mirigy (hipophysis) daganat okozta bitemporális, vagy néha fejtetőre sugárzó fájdalom. Az agyalapi mirigy (hipophysis) daganat kiváltotta fájdalom spontán megszűnik, ha a daganat már áttörte az agyhártyát. A kisagydaganatok rendszerint a tarkótájékra sugárzó fájdalmat eredményeznek. A kisagydaganatok általában arra az oldalra sugároznak, amelyik oldalon helyezkednek el a daganatok. A fejfájás gyakori kísérő tünete lehet a szédülés, fülzúgás, hányinger és hányás.

Fejfájást okozó kórképek

Nyaki gerincmeszesedés, cervicalis spondylosis okozta fejfájás

A tarkótáji fejfájást okozó nyaki csigolyameszesedés (cervicalis spondylosis) rendszerint a fejtető fele sugárzik. A nyaki csigolya elmeszesedés, cervicalis spondylosis okozta fejfájás idős korban olykor a fejtető oldalsó irányába terjed, és hasító jellegű fájdalom formájában jelentkezik. A cervicalis spondylosis okozta fejfájás egész fiatal korban is előfordulhat. Ebben a fejfájásban a nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak. Egy jó szakember röntgenfelvételek nélkül is felt tudja állítani a fejfájás diagnózisát és megkezdhetjük a fejfájás célzott kezelését.

Ha a fejfájás a nagyobb megterhelést követő időszakban jelentkezik, akkor azt relaxációs fejfejfájásnak vagy vasárnapi fejfejfájásnak nevezzük.

Vazomotoros fejfájások, vazomotoros migrén

A vazomotoros fejfájások allergizáló tényező hatására, rohamszerűen fellépő fejfájások. A vazomotoros fejfájás, migrén esetén gyakran megfigyelhető a szemfenéken a pangásos papilla. A vazomotoros fejfájásokat hirtelen kezdet után általános elesettség, majd vizelési ingerrel (diurézis) oldódó lefolyása jellemzi. A vazomotoros migrént nagyon sokféle inger kiválthatja, például a fagylalt, csokoládé stb.

Egyéb organikus eredetű fejfájásokat

Koponyaűri nyomásfokozódás okozta fejfájások

A koponyaűri nyomásfokozódás gyakran okoz fejfájást, amire a progresszivitás, a tünetek fokozódása a jellemző. A tünetek fokozódása során nem csak a fejfájás intenzitása fokozódik, hanem egyre sűrűbben is jelentkeznek a fájdalmak. A koponyaűri nyomásfokozódás okozta fejfájások mellett egyre gyakoribbá válnak a hányinger, hányás, szédülés, fülzúgás, majd a tudat beszűkülése. Sokszor hajnali rohamok (exacerbációk) jelenhetnek meg, ami a folyamat súlyosbodását is jelezheti.  Minden olyan esetben gondolni kell a fejfájás térszűkítő eredetére, ha a fejfájás és a kísérő tünetek a hányinger, hányás, szédülés, fülzúgás progresszivitást mutatnak. A fejfájás okaként a daganatnak is fel kell merülnie abban az esetben, ha az évek óta fennálló fejfájások után új színezetű, esetleg lokalizált fejfejfájásforma jelentkezik. A fejfájás mögött megbújó daganat kizárása az orvos feladata.

Koponyaűri vérzés, subarachnoidealis vérzés mellett fellépő fejfájások

Subarachnoidealis vérzés kapcsán fellépő fejfájás rendkívül heves és tarkótájékra korlátozódik. A fejfájást kísérő fájdalom néha a felső végtagokba sugárzik ki. A hirtelen kezdet és meningismus (meningeális tünetek), valamint a gerinccsapolás, lumbálpunkció biztosítják a diagnózist.

Láz, toxikus, fertőzések (meningitis, encephalitis) okozta fejfájások

A lázas állapot, toxikus állapot, a fertőzések (meningitis, encephalitis) nagyon gyakran okoznak fejfájásokat. Ebben az esetben a kísérő tünetek az agy-gerincfolyadék, liquor vizsgálat segít a fejfájás pontos diagnózisának a felállításában. Ebben az eseten a fejfájás általában diffúz és tartós jellegű. 

Hipertóniás krízis okozta fejfájások

Hipertóniás krízisben kialakult fejfájások rendszerint tarkótáji lokalizációt mutatnak. A hipertóniás krízis során kialakult fejfájás rendszerint lüktető, heves fájdalmat okoz. A krónikus hipertóniás beteg fejfájása lehet diffúz jellegű, amelyre valamely éreredetű vaszkuláris fejfájásforma, migrén, épülhet. Ilyen éreredetű fejfájásforma például a temporális arterialgia, hemicrania stb.

Arterioscleroticus fejfájások

Az arterioscleroticus fejfájások általában diffúz fejfájások, amelyeket gyakran szédülés és akár hányinger is kísérhet.

Neurotikus fejfájások

A neurotikus fejfájás neurózishoz kapcsolódóan diffúzan jelentkezik és általában tompa jellegű fájdalommal jár. A betegek neurotikus fejfájás esetén a fájdalom lokalizációját és színezetét nagyon sokféleképpen, színesen, változatosan adhatják elő. A neurotikus fejfájás kombinálódhat és ráépülhet más, objektív fejfájásokra is. A neurotikus fejfájás esetén is, az organikus okokat feltétlenül ki kell vizsgálni, és ki kell zárni. A neurotikus fejfájás mértéke a pszichés feszültségtől és a kiváltó konfliktus mélységétől is függ. A neurózist és a fejfájás mellett egyéb neurotikus tünetek is kísérhetik. A fejfájás kezelése ebben az esetben nem csak a fejfájás csillapításából, hanem a neurotikus tünetek kezeléséből is áll.

Tenziós fejfájás

A neurotikus fejfájáson belül az ok és lefolyás szerint meg lehet különböztetni a tenziós fejfájást. A tenziós fejfájás elnevezés a tenziós fejfájás hátterét képző pszichés nyomásra, tenzióra utal. Valójában a tenziós fejfájás esetén a nyakizom feszülése konkrét értelemben is az izom tenzió fokozódását mutatja. A tenziós fejfájás gyakran homloktáji lokalizációjú. A beteg tenziós fejfájás esetén abroncsszerűen szorító érzésről, vagy a tarkóra és az egész fejre kiterjedő fájdalomról panaszkodik. A neurotikus eredetű tenziós fejfájás változó erősségű, de tompa nyomás és fájdalom állandó. A tenziós fejfájásnál a vizsgálatkor jellemző nyomás érzékeny pontokat találunk: hátul a nyakon, hátul a gerinccsigolyák mellett, a lapockacsont széle mentén, elöl a kulcscsont és a kulcscsont szegycsont találkozásánál. A tenziós fejfájás csoportban jellemző lehet, hogy kevés alkohol fogyasztása a fejfájásos panaszokat csökkenti, vagy akár meg is szüntetheti. Az alkohol fájdalomcsökkentő hatása megfigyelhető a migrén vagy vaszkuláris eredetű fejfájások esetében is. Az alkoholfogyasztást orvosi szempontból helyteleníteni kell, mert könnyen alkoholizmushoz vezethet és a fejfájás kezelésében a narkomániához vezető italnak nincs helye.  A fájdalom csillapítása és gyógyszeres kezelése ebben az esetben pszichés okok miatt is nagyon fontos.

Terhesség és fejfájás

A terhesség alatt jelentkező fejfájás a fejfájáson túl, további aggodalmat kelthet a fejfájás kezelésében is. A terhesség alatt, a várandós nő fél attól, hogy a megszokott gyógyszereiket bevegye, és a fejfájástól való félelem maga is generálhatja a fejfájást.

A terhesség alatti fejfájás oka a hormonok hirtelen növekedésével magyarázható. A fejfájást már a terhesség korai szakaszában is gyakran jelentkezik, és a fejfájás akár a terhesség első jele is lehet. A terhesség alatti fejfájás további oka lehet a kevés folyadék bevitel, a dehidratáció (kiszáradás). A koffein visszatartás és életmódváltás szintén a fejfájást kiváltó tényezők között szerelhet.
A terhesség során kialakuló fejfájás oka gyakran magnézium hiány vagy kalcium hiány. Ebben az esetben a terhesség alatti fejfájás kezelése egyszerű magnézium és kalcium gyógyszeres kezeléssel.
A terhesség alatt jelentkező vagy romló fejfájás gyakran kiegészül egyéb tünetekkel, mint csillaglátás, szédülés hányinger, hányás. A fejfájás kiváltó oka akár a vérnyomás emelkedése is lehet, de súlyos esetben akár toxémia is fennállhat, ami a terhesség alatti fejfájás oka lehet.

A terhesség alatti fejfájás nem okoz károsodást a magzatban. Gyakran előfordul, hogy a terhesség előtti fejfájás, migrén és a lüktető fejfájás egyaránt jelentősen csökken, sőt akár meg is szűnhet a terhesség kezdetén vagy legkésőbb az első harmad után.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Vissza a kezdőoldalra

Fájdalomküszöb

A fájdalomküszöb

FÁJDALOM NFÚZIÓS KEZELÉSE   ←

A fájdalom küszöbének nevezzük azt a határt, amelynél az ingert már fájdalomként éli meg a beteg. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki.  A fájdalomküszöb mindenkinél más és más. A fájdalomküszöböt nagyon sok tényező befolyásolhatja. A fájdalomküszöb lehet alacsony és magas.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is lecsökkenhet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ezt hívjuk érzékenység fokozódásnak. A fájdalomküszöb csökkenés vagy más néven érzékenységfokozódás hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot, a szövetek elsavasodása állhat.
A fájdalomküszöböt több tényező meg is emelheti, sőt – átmeneti jelleggel – akár ki is iktathatja a fájdalomérzetet. Ekkor beszélünk érzékenység csökkenésről.

A fájdalom átélését a pszichés állapot (depresszió, feszültség, ismeretlentől való félelem) befolyásolhatja. Igazolt, hogy egyes lelki problémák (kimerültség vagy szorongás, sőt akár az unalom) hatására is erősebben él meg a beteg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól tolerálhatónak érzett. A fájdalom küszöbének nevezzük azt a határt, amelynél az ingert már fájdalomként éli meg a beteg. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki.  A fájdalomküszöb mindenkinél más és más. A fájdalomküszöböt nagyon sok tényező befolyásolhatja.

A fájdalomküszöb lehet alacsony és magas.

Bizonyos pszichikai jelenségek is hatást gyakorolhatnak a fájdalomérzetre. A fájdalom érzését a magabiztos fellépés vagy az erős koncentráció csökkentheti. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk a sérülést elszenvedő sportolóknál, vagy harcoló háborús sérülteknél, aki észre sem veszik, hogy megsérültek. Kísérletesen igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt, és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre, egyes lélektani és fizikai hatásokra.

A fájdalomküszöb megváltoztatásával tudatosan is csökkenteni tudjuk a fájdalomérzetet.
A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet. A fájdalomküszöb megváltoztatásán alapul az akupunktúra és a hipnózis fájdalomcsökkentő hatása is. Az alkoholfogyasztást követő fájdalomérzés csökkenés is a fájdalomküszöb emelkedéssel hozható összefüggésbe.

A fájdalomküszöböt emelő és ezzel a fájdalmat csökkentő hatások összefoglalva:

• Fizikai behatások, érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók, akupunktúra, hőkezelés, és alkohol. 

• Lélektani hatások, izgalom, figyelem összpontosítás, bizalom vagy hit az orvosban magabiztosság, elhivatottság. A sportsérülések során a játékosok észre sem veszik, hogy megsérültek.

A Fájdalomküszöböt csökkentő és ezzel fájdalom érzet növelő hatások:

 
• Fizikai hatások, sav bázis egyensúly felbomlása, a szervezet elsavasodása, rossz egészség, hideg, éhség, vagy más forrásból származó fájdalom.
• Lélektani hatások, mint szorongás, az aggodalom, félelem, kimerültség, álmatlanság, frusztráltság, depresszió, vagy unalom. A maszkoló hatás csökkenése miatt válik éjszaka elviselhetetlenné a nappal még elviselhető fájdalom.

Bár a fájdalom nagyon kellemetlen érzés, biológiai szempontból mégis hasznos, mivel figyelmeztet a szervezetet érő károsító külső hatásokra. Olyan idegrendszeri betegségeknél, ahol a fájdalomérzés hiányzik (anaesthesia,) vagy csökken (paraesthesia) súlyos bőrsérülések keletkezhetnek anélkül, hogy a beteg észrevenné.

A fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom arra készteti a sérültet, hogy függessze fel azt a tevékenységet, ami a fájdalmat kiváltotta, és pihentesse az érintett szövetet, szervet. A fájdalom alatt, a kikényszerített pihenő mellett, a sérült szövet gyógyulhat, regenerálódhat.

A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség meghatározásában, diagnosztizálásában.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Fájdalom típusok

Kisugárzó fájdalom

FÁJDALOM INFÚZIÓS KEZELÉSE   ←

A fájdalom a ténylegesen megsérült résznél nagyobb területre is szétsugározhat. Például a beteg szívből eredő fájdalom a karban is érezhető, míg a porckorongsérv miatti kialakult fájdalom a hátfájás mellett a lábakba is lesugározhat.
A betegség okozta fájdalom olykor egészen máshol érezhető, mint ahol valójában képződik, ezt nevezzük kisugárzó fájdalomnak. A vállban jelzett fájdalom például a váll saját fájdalmán túl a tüdőből vagy epehólyagból is származhat. A láb amputációja után a sérültek néha fájdalmat éreznek a nem létező lábujjaikban. A fájdalomnak ezt a fajtáját hívjuk fantom fájdalomnak.
Kisugárzó fájdalom magyarázata, hogy a központi idegrendszer nem csak a bőrből jövő nociceptív érző rostokat érzékelik, hanem a zsigerekből származó idegrostokat is. Ez a két rostféleség az idegrendszerben egy területre konvergál. A központi idegrendszer nem tudja elkülöníteni, melyik inger jön a bőrből és melyik a zsigerekből. Kisugárzó fájdalom esetén a belső szervek fájdalma azokra a bőrterületekre sugárzik ki, amelyek a belső szervvel azonos gerincvelői szegmentumból kapják beidegzésüket. Ezek a területetek az un. Head-zónák.

Dermatoma szabály

A dermatoma szabálynak nevezzük azt a jelenséget, amikor a zsigeri fájdalom arra a bőrterületre sugárzik ki, amelyik azonos embrionális szegmentumból vagy dermatomából fejlődött ki.

Akut vagy heveny fájdalmak nevezzük a fájdalmat, ha a fájdalom hirtelen kezdődik és egy noxáhox (balesethez, sérüléshez, hőhatáshoz, gyulladáshoz) köthető.
Krónikus fájdalomnak nevezzük a fájdalmat, ha az három hónapnál hosszabb ideig eltart. Krónikus fájdalom általában tartós, valamilyen egészségkárosodás miatt jelentkezik.

A fájdalom jellegét tekintve lüktető fájdalmat, folyamatos sajgást és égő érzést különböztethetünk meg.

Égő érzés

A fájdalomérzés egyik megnyilvánulási formája az égő érzés. Az égő érzés többnyire égető fájdalommal jár, amelyet a magas hőmérséklet, égés vagy vágás okozta szöveti károsodás hozhat létre. Ugyancsak égő érzést jelez a beteg a cukorbetegség okozta idegi érintettség során is. Cukorbetegségnél jellegzetes tünet lehet a lábakban jelentkező égő fájdalomérzés. A szövetek vegyszerek okozta pusztulását is égető fájdalom kíséri.

Sajgás

Folyamatos sajgást okozhatnak kisebb rándulások, illetve az izmok görcsei.

Lüktető fájdalom

Lüktető fájdalomról abban az esetben beszélhetünk, ha egy meghatározott, zárt üregben, térben alakul ki a károsodás. Lüktető fájdalom jelentkezhet például arcüreggyulladás, középfülgyulladás, foggyulladás, tályogok, kelés kialakulásakor. Jellegzetes lüktető fájdalom jellemzi a mandulatályog, mandula körüli tályog (peritonsilláris tályog), nyaki tályog, furunkulusok, hallójárati gyulladás, orr furunkulus meglétét. Az üreges belső szervek, például a bél vagy az anyaméh megfeszülése váltakozva megszűnő, és kiújuló fájdalmat okozhat. Egy szerv vérellátásának a megszűnése, például üszkösödésnél és az anginánál, szintén állandó erős fájdalomban nyilvánulhat meg.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Arcüreggyulladás

Az arcfájdalom leggyakoribb oka az arcüreggyulladás (sinusitis)

INFÚZIÓS KEZELÉS ARCÜREGGYULLADÁSBAN   ←

Az arc fájdalmának leggyakoribb oka az arcüreggyulladás. Az orrmelléküregek gyulladásos betegségeit főkként pneumococcus-, streptococcus-, staphilococcus-, influenza-, pneumo-bacilus és pseudodiphteria baktériumok okozhatják. A fájdalmas arcüreggyulladás kialakulhat keringésen keresztüli fertőzés miatt, de fertőző betegségek közvetlenül is okozhatnak orrmelléküreg gyulladást. A leggyakoribb arcüreggyulladást és fájdalmat okozó fertőző betegségek a skarlát, kanyaró, (morbilli), diftéria és a tífusz. Az arcüreg közvetlen fertőzésekor a kórokozó az arcüreg természetes nyílásain keresztül jut be a melléküregekbe. A fertőzést a víz alatti úszás során is bejuthat az arcüregekbe, de a fog gyulladása is közvetlenül ráterjedhet az arcüregre.
Az arcüreggyulladás (sinusitis) és a fájdalom, korlátozódhat csupán egy arcüregre, de a gyulladás egyidejűleg érinthet több arcüreget is. A kiterjedt fájdalommal együtt járó betegséget nevezzük multisinusitis-nek. Ha az arcüreggyulladás minden arcüreget érinti, akkor már pansinusitis alakul ki.  Az arcüreggyulladás klinikai megjelenése lehet heveny akut arcüreggyulladás, lehet idült, krónikus gennyes és nem gennyes arcüreggyulladás, amelynek megfelelően a fájdalom is különböző típusú lehet.

Fájdalmas barosinusitis, aerosinusitis, barotraumás arcüreggyulladás (sinusitis)

Az orrmelléküregek barotraumáján azokat az ártalmakat értjük, amelyek az arcüregben lévő levegő nyomása és a külső légnyomás közötti nagy különbség következtében alakultak ki. Barosinusitis, aerosinusitis, barotraumás arcüreggyulladás (sinusitis) alakulhat ki repülőgépen, ill. búvároknál. Az aerosinusitis, barosinusitis, barotraumás arcüreggyulladás legjellemzőbb tünete az érintett melléküregek felett fellépő heves fájdalom. Az arcfájdalom feszítő jellegű, és a beteg abroncsszerű nyomást érez.

Fájdalommal járó arcüreggyulladások

Akut nem specifikus orrmelléküreg gyulladás leggyakrabban bakteriális fertőzés miatt alakul ki. Az akut nem specifikus orrmelléküreg gyulladás kórokozói a Pneumococcus-, Streptococcus-, Staphilococcus-, Haefilus influenzae és a Friedländer bacillus. A fertőzés az arcüreg természetes nyílásain keresztül vagy a nyálkahártya alatti nyirok útjain keresztül  terjed rá az orrmelléküregekre. A arcüreggyulladás klinikai tünetei, a fájdalom a fertőzés súlyosságától, az arcüregi váladék mennyiségétől, és a kiürülés lehetőségeitől függ. Az orrmelléküregi fájdalom többnyire az érintett melléküreg területére korlátozódik, de az arcüregi fájdalom kisugározhat a szomszédos szervek fele is. Az orrmelléküreg fájdalom rendszerint a reggeli órákban a legkifejezettebb. Ilyenkor a melléküregek pangó váladékkal teltek. Akut orrmelléküreg gyulladás inkább diffúz, bizonytalan fejfájást okoz, amely nem állandó, hosszabb időre akár ki is maradhat. A orrmelléküreg gyulladás és a fejfájás rendszerint meghűlés, nátha, allergia kapcsán újul ki, amely nem gyógyult meg. Az arcüregi fájdalom intenzitása lehajoláskor, köhögéskor, tüsszentéskor fokozódik. Akut, nem specifikus orrmelléküreg gyulladásnál a fájdalom mellett az orrdugulás és szaglászavar is jelentkezhet. A szaglászavar és orrdugulás mértéke az orrüregi nyálkahártya duzzanatának nagyságától függ. Az akut arcüreggyulladás az arcfájdalom mellett sokszor hőemelkedéssel és rossz közérzettel is társul. A sok orrfújás és orrcsepp használata következményeként gyakran előfordul a külső orr gyulladása, ami az arcüregi fájdalom mellett az orr fájdalmát is okozhatja. Az orr fájdalma különösen az orr érintésekor kifejezett. 

Heveny arcüreggyulladás fájdalma

A heveny arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris acuta) általában az orron keresztüli fertőzés miatt alakul ki. Akut arcüreggyulladás esetében a fájdalom a beteg oldali arcfélen jelentkezik. Az arc fájdalma nemritkán a halánték vagy a homlok területére, olykor a felső fogakba sugárzik. Az arcüreg (Highmore üreg) gyulladására jellemző, hogy a fájdalom intenzitása bizonyos mértékig függ a testhelyzettől. Az arcfájdalom fekve csökkenthet, különösen, ha a beteg az egészséges oldalon fekszik és a megbetegedett arcüreg felül van. Ha a fennjáró beteg lefekszik, a fájdalom nem azonnal, hanem csupán negyed-fél óra múlva szűnik meg. A fájdalom szalicil vagy amidazophen tartalmú fájdalomcsillapítókra általában jól reagál. A fejfájás a fej mozgatásakor, lehajláskor, minden megerőltetés alkalmával fokozódik. A szűk gallér okozta fejfájás és arcfájdalom erősödése a vénás pangás fokozódása miatt alakul ki.

Heveny homloküreg gyulladás (sinusitis frontalis acuta) és a fájdalom

Az akut vagy heveny homloküreg gyulladás (sinusitis frontalis acuta) sok esetben az elülső rostasejtek gyulladásával egy időben jelentkezik. Heveny homloküreg gyulladás esetében a fájdalom rendszerint a kora reggeli órákban jelentkezik. Az akut homloküreg gyulladás (sinusitis frontalis acuta) általában a homloküreg területére korlátozódik. A homloküreg elülső fala kopogtatásra érzékeny. A heveny homloküreg gyulladásban a homloküreg alsó fala a belső szemzugban nyomás érzékeny, fájdalmas . Heveny homloküreg gyulladásnál a váladék a középső orrjárat elülső részén látható.

Heveny vagy akut rostasejt gyulladás (sinusitis ethmoidalis acuta) fájdalmai

Az akut rostasejt gyulladás (sinusitis ethmoidalis acuta), általában önmagában ritkán fordul elő. Az akut rostasejt gyulladás tünetei hasonlóak a homloküreg gyulladás tüneteihez. A heveny rostasejt gyulladás rendszerint az orrgyök környékén jelentkező fájdalommal jár. Akut rostasejt gyulladásban (sinusitis ethmoidalis acuta) gyakori a szem fájdalma is. Az elülső rostasejt gyulladásnál, a középső orrjáratban, hátsó rostasejt gyulladásnál a felső orrjáratban jelentkezik a váladék.

Az akut rostasejt gyulladás egy speciális formája, amikor a nasoethmoidalis sejtek gyulladnak be. Nasoethmoidalis gyulladás következtében altípusos arcfájdalom (arc neuralgia) lép fel a nervus nasociliaris és a ganglion ciliare által beidegzett területen (Charlin syndroma). A Charlin syndromát és a nasociliaris neuralgiát a belső szemzugban fellépő és orrhát felé sugárzó fájdalmak jellemzik. Charlin syndroma további jellemzője a váltakozó súlyosságú kötőhártya gyulladás (conjunctivitis), iritis, uvetis, keratitis, ulcus corneae. A szem nyomás érzékeny, fájdalmas. Nasoethmoidalis gyulladásban az orrnyálkahártya duzzadt, érzékeny, és fokozott váladék jelentkezik.

Az ékcsonti öböl heveny gyulladása (sinusitis sphenoidalis acuta) szerepe a fájdalomban

Az ékcsonti üreg vagy iköböl gyulladása a sinusitis sphenoidalis acuta többnyire pansinusitis részeként jelentkezik. Az iköböl gyulladása a sinusitis sphenoidalis fájdalma nehezen lokalizálható, általában kisugárzó fájdalom jellemzi. Iköböl gyulladásban a fájdalom nem ritkán a fejtetőbe, tarkóba, a fülekbe vagy a homlokba sugárzik. Sinusitis sphenoidalisban a váladék rendszerint a hátsó garatfalon csorog le.

Vákuum sinusitis, Sinusitis ex vacuo

Vákuum arcüreg gyulladás, sinusitis jelentkezhet a homloküregben, az arcüregben, és az iköbölben. Vákuum sinusitisben az orrmelléküregek természetes nyílásai, az orrüregi nyálkahártya duzzanata következtében elzáródnak. Az üregekből a levegő felszívódik és az érintet arcüregek felett heves fájdalmak lépnek fel. Az arcüregi fájdalmak kopogtatásra és nyomásra nyilallóak. Ha az arcüregek elzáródása tartós, úgy az arcfájdalom mellett a melléküregi nyálkahártya is erősen megduzzad, vérbővé válik, és az üregekben folyadék jelenik meg.

Krónikus, idült orrmelléküreg gyulladások (krónikus sinusitis)

A krónikus orrmelléküreg gyulladás tünetei részben megegyeznek az akut orrmelléküreg gyulladás tüneteivel, de a panaszok kevésbé kifejezettek. A krónikus orrmelléküreg gyulladásban a fájdalmak mérsékeltek.  Az orrmelléküreg gyulladás tüneteit mutató betegnél fennálló állandó jellegű fájdalom inkább daganat lehetőségére hívja fel a figyelmet.

Krónikus, idült arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris chronica)

Krónikus, idült arcüreggyulladás szinte alig jár fájdalommal, legfeljebb tompa, egyik arcfélre korlátozódó teltségérzet jellemző. Idült arcüreggyulladásban viszont előfordulhat a krónikus gyulladással okozati összefüggésbe hozható nervus infraorbitalis és nervus supraorbitalis neuralgia. Idült orrmelléküreg gyulladásban az arc és az orrüregi nyálkahártya jelentősen megduzzadt és igen gyakori a polipképződés is.

Krónikus, idült homloküreg gyulladás (sinusitis frontalis chronica)

A krónikus, idült homloküreg gyulladás akkor jár nagyobb fájdalommal, ha homloküregben váladék halmozódik fel vagy szövődmény társul. Krónikus homloküreg gyulladás fájdalmas lehet, ha gyulladásos folyamathoz supraorbitalis neuralgia is társul. Idült homloküreg gyulladásban az orrüregi nyálkahártya duzzanata többnyire mérsékelt és szaglászavar is gyakran jelentkezhet.

A krónikus, idült rostasejt gyulladás (sinusitis ethmoidalis chronika)

A krónikus, idült rostasejt gyulladás tünettana igen szegényes, általában nem jár fájdalommal. Az idült melléküreg gyulladások és rostasejt gyulladás kapcsán kialakuló polipok legtöbbször a rostasejtekből indulnak ki. Krónikus, idült rostasejt gyulladás akkor válik fájdalmassá, ha bakteriális felülfertőződés, szövődmény alakul ki.orrpolip

Sluder syndroma (Sluder sphenopalatinalis neuralgia)

A Sluder szindróma, az iköböl, rostasejtek, vagy az arcüreg idült gyulladásával áll összefüggésben. A Sluder szindróma a ganglion pterygopalatinum-ból kiinduló idegfájdalom, neuralgia. A Sluder szindrómát heves tüsszögéssel járó nátha kíséri. Sluder szindrómában, a szemüregben és a belső szemzugban, az orr mélyén, a szájpadon fellépő állandó jellegű égető fájdalom jelentkezik. A Sluder szindrómát jellemző fájdalom olykor a csecsnyúlvány, a tarkó vagy a váll irányába sugárzik. A Sluder szindróma jellegzetessége még a szájpad és a garat nyálkahártyájának csökkent érzékenysége (hypaesthesia).

Fájdalommal járó orr melléküreg gyulladás szövődmények

Az orr melléküreg gyulladások szövődményei leginkább az idült gennyes gyulladások fellobbanása következményeként alakulnak ki. A fertőzés tovaterjedésének útja vagy közvetlenül a melléküreg beteg csontfalán át (ostitis, osteomyelitis, műtéti sérülés stb.) vagy vérkeringésen, a vénákon ill. a nyirokutakon keresztül terjed tovább.

Szövődményes homlokcsont osteomyelitis

A betegség magas lázzal, hidegrázással és gyakran meningeális izgalmi tünetekkel jár. Az érintett homlokcsonti terület fájdalmas, felette és a környezetében a lágyrészek duzzadtak.

Orr melléküreg gyulladás szövődményeként jelentkező szemüregi komplikációk (orbitális komplikációk)

Orr melléküreg gyulladást követő orbitális, szemüregi szövődmény gyermekeknél a rostasejt gennyesedés kapcsán alakulhat ki. A szemgödri fájdalmak főleg szemmozgáskor fokozódnak. Orbitális szemüregi szövődményre utal, ha a szem kidülled (exophtalmus), kötőhártyája erősen megdagad (chemosis), szemhéjcsüngés (ptosis), kettőslátás (diplopia), tág pupilla (mydriasis), látásélesség csökkenés (neuritis retrobulbaris) jön létre. Az orbitális szemüregi szövődmények további jellegzetessége a fájdalom, amit gyermekek esetében még gondosabban csillapítani kell.

Koponyaűri, intracraniális szövődmények orr melléküreg gyulladás miatt

Az arcüreggyulladás miatt kialakult intracraniális szövődmények azonos oldali szemfájással és diffúz fejfájással járnak. Ez a fejfájás már a szövődmény kezdetén jelentkezik. Csaknem valamennyi melléküreg gyulladása okozhat koponyaűri, (intracranialis) szövődményt. A leggyakrabban a homloküreg gyulladás, a rostasejt gyulladás, iköböl gyulladás szövődménye lehet intracraniali szövődmény. A leggyakoribb komplikációk az extraduralis tályog, subduralis tályog, leptomeningitis, sinus cavernosus trombózis, encephalitis, homloklebeny tályog (abscessus). A sinus longitudinalis superior trombózisa esetén a fejtetőre korlátozódó fájdalmas oedema hívhatja fel a figyelmet. A vénás vér elvezetésének akadályoztatása miatt agy oedema keletkezik. A fokozott agynyomás változó erősségű, főként homloktáji fejfájásban, hányingerben, pangásos papillában, liquor nyomásemelkedésben és agyi góctünetekben nyilvánul meg.

Arcfájdalmat és fejfájást okozó orrmelléküreg mucokele

Az orrmelléküreg mucokele az orrmelléküreg gömbszerű tágulata, amelyben a felgyülemlő váladék általában sűrű, nyákos. Ha a mucokele nyákos tartama felülfertőződik gennyes lesz, ezt nevezzük pyokele-nek. Leggyakrabban a homloküregben és rostasejtekben alakul ki. A mucokele lassan fejlődik, ezért a tünetek nem viharosak. Kezdetben csak bizonytalan fejfájást okoz, de ha tovább növekszik, akkor a szemet (orbita) elnyomhatja és szemfájdalom mellett kettős látás jöhet létre.

Az orrmelléküregek jóindulatú daganatai is okozhatnak arc és fejfájást.

Wegener granulomatosis okozta fejfájás

A generalizált érgyulladás (vasculitis) okozó Wegener granulomatosis egyik formájában az orrban és melléküregekben jelenik meg és eredménytelenül kezelt arcüreggyulladás képében zajlik. A Wegener-granulomatosis az immunvasculitisek közé sorolt, ismeretlen eredetű megbetegedés. Kóroktanilag és szövettanilag nekrotizáló, granulomatosus kisérgyulladás. A Wegener-granulomatosis leggyakrabban a felső és/vagy alsó légutakat érinti, de generalizált formában a veséket is károsíthatja. A klinikai és patológiai tünetek mellett a Wegener-granulomatosis diagnózisának felállításában a magas specificitású antineutrofil citoplazmatikus autoantitestek kimutatása segít. A Wegener granulomatosis gyakran okoz fejfájást. A Wegener granulomatosis a fejfájás mellett hőemelkedéssel és lázzal is járhat, és általában csökken a testsúly is.

Arcfájdalmat és fejfájást okozó koponyacsont betegségek

A koponyacsont és az arckoponya megbetegedései tartós helyi vagy diffúz fejfájás okai lehetnek. A jóindulatú daganatok általában lassan növekednek, ezért viszonylag tetemes nagyságot is elérhetnek anélkül, hogy fájdalmat okoznának. A jóindulatú daganatok neuralgiás fájdalmat eredményezhetnek, ha a daganat növekedése során közvetlen nyomás alá kerül a nervus trigeminus valamelyik ága. Fokozódó, de bizonytalan jellegű fájdalom jelentkezik, ha a daganat az agy fele nyomódik és nyomja az agyhártyát (dura). A jóindulatú melléküreg daganatok közül az osteoma fordul elő a leggyakrabban. Az osteoma elsősorban homloküregben és a rostasejtekben fordul elő. Osteoma miatt helyi fájdalom vagy fejfájás akkor jelentkezik, ha az osteoma növekedése folytán a homloküreg hátsó falát a koponyaüreg fele boltosítja. Az osteoma szemfájdalmat, exophtalmust eredményezhet, ha a daganat a szemgödör (orbita) fele terjed. A neuralgiás fájdalom mellett a rostasejtekből kiinduló vagy rostasejtekre terjedő osteoma jellemző tünete a gátolt orrlégzés.
A koponyacsont további fejfájást okozó csontosodási betegségei a kóros csontkinövés vagy exostosis, fibrosus osteoma, ill. a hyperostosis frontalis interna. Az exostosis, fibrosus osteoma, és a hyperostosis frontalis interna is okozhat fejfájásos panaszokat, amelyek inkább idősebb korban jellemzőek.

További fejfájást és arcfájdalmat okozó jóindulatú arcüreg daganatok a jóindulatú óriássejtes granulóma, és a chondroma. A jóindulatú óriássejtes granulóma inkább a rostasejtrendszer és az arccsont (maxilla) területén, a chondroma pedig homloküreg és a rostasejt-labyrintus közötti területen jelentkezik. Mind a rostasejtrendszer óriássejtes granulóma és az arccsont, homloküreg (maxilla), rostasejt-labyrintus chondroma tompa fájdalmat okozhat. Szintén fejfájást okozhat a chordoma, ami a chorda dorsalis maradványából kiinduló jóindulatú daganatos betegség.

Fejfájást és arcüregi fájdalmat okozhatnak az angiomák, és a különböző neurogén daganatok. További arcfájdalmat okozó neurogén daganatok a neuroma, neurinoma, neurofibroma, és a glioma. Az orrmelléküregekben növekvő, neurinoma, neurofibroma, glioma mind a nyomás miatt, mind pedig az idegek érintettsége miatt okoznak arcfájdalmat és fejfájást.

Az orrmelléküregek rosszindulatú daganatos betegségei is fejfájással és arcfájdalommal járnak

A hám eredetű rosszindulatú daganatok (tumor) között a melléküregekben a leggyakoribb a laphámrák. Az adenocarcinoma az arcüregi nyálkahártya mirigyeiből indul ki. Az adenocarcinoma lassan, de feltartóztathatatlanul növekvő, igen nagy kiterjedésű daganatot képez. Az ameloblastoma egy átmeneti daganatfajta úgynevezett semimalignus daganat. Különös figyelmet kell fordítani a nagyfokú rosszindulatúságra való hajlamra. Ilyen fájdalommal is együtt járó semimalignus daganat a cylindrocellularis papilloma (Ringertz daganat).

Sajnos az orrüregbe türemkedő daganat külleme legtöbb esetben nem árulja el, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e az elváltozás. A rosszindulatú, malignus daganatoknál (tumor) az elhelyezkedéstől és a nagyságtól függően változnak a tünetek. Az érzészavar, paraesthesia már az orrmelléküreg daganat tényleges megjelenése előtt jelentkezhet, de a fájdalom többnyire késői tünet. Az orrmelléküregek középső részéből kiinduló rosszindulatú daganatokra jellemző az arcfájdalom és a fülfájdalom. A fülfájdalom ebben az esetben egy kisugárzó fájdalom. Az orrmelléküregek alsó régiójából kiinduló daganatok inkább fogfájdalmakat okoznak. Kínzó fejfájás az orrmelléküregek felső régiójában megjelenő rosszindulatú daganatok velejárója. Ha a fogak, látszólag minden előzmény nélküli kilazulnak ez sok esetben az orrmelléküreg daganat korai tünete lehet. A rosszindulatú orrmelléküreg daganat előrehaladtával az arcüreg roncsolódik, és egyértelművé válik a fájdalom oka.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére

Arcfájdalmak

INFÚZIÓS  KEZELÉS  FÁJDALMAKNÁL ←

Az arc fájdalmával igen gyakran fordulunk orvoshoz. Az elsődleges fejfájásoktól eltérően az arcfájdalmak hátterében szinte minden esetben valamilyen kóros elváltozás, betegség áll. Az arcfájdalom kezelésének alapja a kiváltó ok, pontos felderítése. A helyes diagnózis felállításához gondos kivizsgálás, és tapasztalt, szakképzet orvos csapat munkája szükséges. Fájdalom klinikánkon az arcfájdalmak okának megismeréséhez és a kezelés helyes döntéséhez kívánunk segítséget nyújtani.

Az arcfájdalom okai és kezelése

Az arc fájdalmának oka részben megegyezik a fejfájások okaival. Az arcfájdalmak leggyakoribb okai az idegfájdalmak (neuralgia), arcüreg betegségek, szembetegségek, fülbetegségek, és a fogak betegségei. Az arc bőrén látható fájdalmas elváltozások, furunkulusok, az orr-, a szemhéj-, gyulladások betegségei a vérbőség és a duzzanatok szintén gyakran okoznak fájdalmat az arc területén.

A nyálmirigyek vírusos gyulladásos betegségei szintén gyakran arcfájdalommal járnak. A fültőmirigy gyulladásos betegsége a mumpsz (parotitis), általában egyik oldalon kezdődik, azonban egy-két nap alatt a másik oldali fültőmirigy fájdalmas duzzanata alakul ki, magas láz kíséretében, esetleg lázkiugrásokkal. A fültőmirigy gyulladás (parotitis) fájdalmas duzzanatához hasonló fájdalmas duzzanatot okoznak a gyulladásos, nem specifikus parotis duzzanatok. A fültőmirigy fájdalma rágás elégtelenség, csökkent nyálelválasztás, súlyos általános betegségek folytán, nyálmirigy kő, Sjögren-syndroma, Heerfordt-syndroma következtében alakul ki. A fültőmirigy fájdalma mellett az egyéb nyálmirigy duzzanatok is fájdalmasak lehetnek. Fájdalmas lehet a könnymirigyek, Bartolini mirigyek, a pajzsmirigy és a thymus duzzanata is.

Trigeminus neuralgia, arcidegzsába, facial neuralgia

Az arc legsúlyosabb fájdalmát a trigeminus neuralgia (arcidegzsába, facial neuralgia, trigeminal neuralgia), okozza. A trigeminus neuralgia, arcidegzsába a leggyakoribb és lényegében az egyetlen valódi agyideg neuralgia. Az arcidegzsába, az V. arcideg, nervus trigeminus valamelyik ágának a gyulladásos betegsége. A trigeminus neuralgia, arcidegzsába leggyakrabban az első, és második ágát, ritkábban a harmadik ágát érinti. A trigeminus neuralgiára jellemző a hirtelen, maximális intenzitással fellépő, néhány másodperc alatt oldódó fájdalom. A trigeminus neuralgi jellegzetes tünete a fél oldalon villámcsapásszerűen jelenkező igen heves fájdalom, mely a másodperc töredékétől, több másodpercig tarthat. A trigeminus neuralgia fájdalmának hevességére jellemző, hogy a beteg mimikáját, beszéd közben a hangképzés helyzetét rögzíti, esetleg a testét megmerevíti. Gyakran az arcideg fájdalmat arcéltorzulás kíséri, ezt tic doulourreux-nek (ejtsd: Tik dulurő) nevezik. A rövid ideig tartó fájdalom olyan elemi erővel veszi igénybe a beteget, hogy azt sem leplezni, sem imitálni nem lehet.

Amilyen hirtelen a fájdalom kezdete, olyan hirtelen oldódik is. A fájdalom rohamok szabálytalan időközökben, néha halmozottan, máskor ritkább időközökben jelentkezik. Az arcfájdalmak között előfordulhatnak spontán szünetek, amelyek több hétig, esetleg évekig is tarthatnak. Az arcfájdalmaknál azonban gyakoribb a fájdalom progresszív jellege, a fájdalmak egyre gyakoribb ismétlődése. Gyakran a betegek meg tudnak mutatni egy pontot az arcon, vagy a száj nyálkahártyáján, amelynek érintésére a fájdalmak provokálhatók. Ezeket a pontokat trigger zónáknak nevezzük. A az arcfájdalom trigger zónája a nyelv megérintésével, máskor az arcon kilépő ágak jellegzetes helyének nyomásával fedezhető fel. Rágáskor a fogsor zárása is provokálhatja a fájdalmat. A betegek sokszor az arc fájdalom kialakulásának félelme miatt nem mernek beszélni, táplálkozni, így idős korban gyakran látni lesoványodást, exsiccatiot. Az arcideg fájdalma alatt a beteg arca kipirul és könnyezik. Az arcideg ágainak kilépési pontjai nyomásra érzékenyek fájdalmasak.

A trigeminus neuralgia, arcidegzsába két formáját különíthetjük el: az elsődleges és a másodlagos trigeminus neuralgia.

Elsődleges arcidegzsábáról, trigeminus neuralgiáról akkor beszélünk, ha a huzamosabb klinikai kivizsgálás ellenére sem tudjuk a kórokot meghatározni. A másodlagos arcidegzsába, trigeminus neuralgia esetében már ismert a fájdalmat kiváltó ok. A leggyakoribb fájdalmat eredményező ok a nervus trigeminus és a hozzá tartozó Gasser-dúc finom, strukturális szerkezetének degeneratív megbetegedése.
A másodlagos arcidegzsába vagy trigeminus neuralgia számos betegség első tünete lehet, mint pl. koponyaalapi, agytörzs daganat, Gasser dúcban lévő daganatok. 

A gyulladásos betegségek közül az arcüreggyulladások, sinusitisek, agyhártyagyulladás, arachnitis, herpes zoster ophtalmicus, periodontitis okoznak neuralgiát, arcideg zsábát. Trigeminus neuralgiát okozhat a sclerosis multiplex is, ha a placq a trigeminus kilépő rostjainak közelében, a hídban foglal helyet. A koponyasérülést és koponyaalapi tőrést követően is gyakran kialakulhat trigeminus neuralgia.

Arcidegzsábát, trigeminus neuralgiát utánzó hasonló arcfájdalmakat egyéb betegségek is kiválhatnak.

A facialgia, hétköznapi nevén az arcfájdalom, az egész arcra kiterjedő, a nervus trigeminus egyes ágainak lefutását nem respektáló, fokozatosan kialakuló tartós fájdalom.
A facialgia egyik formája a Raeder szindróma. Raeder szindrómában a nyaki főverőér (arteria carotis communis) mellett futó szimpatikus rostoknál jelentkezik funkciózavar. A Raeder szindrómában az oculo szimpatikus bénulás és Horner trias lép fel. A Horner trias jellegzetes tünetei: a ptosis, enophtalmus, és a szimpatikus idegek izgalmi tünetei.

További arcfájdalommal járó neuralgiás betegségek a Sphenopalatinalis neuralgia vagy Sluder szindróma. Sphenopalatinalis neuralgiában vagy Sluder szindrómában az arc alsó részének fájdalma mutatkozik. Sluder szindrómában az arcfájdalom gyakran kisugárzik a fülbe és tarkó tájék felé.  A nervus glossopharyngeus neuralgiája a nyelvgyök és a mandula árok idegeinek a fájdalma. A nervus glossopharyngeus neuralgiája az arcfájdalmon túl kisugározhat a fülbe és fejfájást is okozhat.

A ganglion geniculi idegfájdalma, neuralgiája a külső hallójárat elülső falára lokalizálódó fájdalmat okoz. A ganglion geniculi neuralgiája a tragusra kiterjedő, fülbe sugárzó fájdalmat eredményez.

A trigeminus neuralgia kezelése

A trigeminus neuralgia gyógyszeres kezelése.

Arcidegzsába kezelésére próbálkozni lehet antiepilektikumokkal, amelyek sok esetben nagyon szépen megoldják a fájdalmat. Ezt a trigeminus neuralgia kezelést célszerű nyugtatókkal, szedatívumokkal, trankvillánsokkal, idős korban keringésjavítókkal kiegészíteni.
Ha a gyógyszeres kezeléssel nem érünk célt a fájdalom csillapításában, akkor műtéti megoldások is szóba jöhetnek.

Ha a tablettás kezelés eredménytelen, akkor a gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelés mellett, a trigeminus ideg megfelelő ágának kilépési pontját felkeressük és ingereljük. Lidocain vagy novocain injekcióval először érzéstelenítjük az ideget és meggyőződünk arról, hogy a kiválasztott idegtörzs, kiiktatása felfüggeszti-e a fájdalmat. Ha az infiltrálás sikeres, akkor az ideg elpusztítása (neuroexairesis) elvégezhető. Exairesis műtéttel a n. supraorbitalis, az n. infraorbitalis, ill. a nervus mentalis idegek okozta arcfájdalom iktatható ki. Ha mindez a kezelés hatástalan, akkor a Gasser-dúc mögötti részleges radicotomia, esetleg bulbaris tractotomia jön számításba.

További műtéti fájdalomcsillapítás a kis beavatkozásnak számító nervus auricularis magnus átmetszés, amely híven követi a trigeminus neuralgia műtéti megoldásának alapelveit. Az érző idegrendszer gazdag hálózati kapcsolatai (anastomosis) révén az érintett idegen kívül is megszakítható a kóros reflex kapcsolatokra felépült „fájdalmi kör”. A fájdalmi kör megszakítása legalább átmenetileg a fájdalom megszűnéséhez vezethet. A műtéti fájdalomcsillapításon belül különféle radicotomiák léteznek: Frasier - féle radicotomia, Dandy beavatkozás, és a Sjögren műtét.

Az arcfájdalom és fogfájás

Az arc fájdalmát szájsebészeti és fogászati betegségek is kiválthatják. A fogfájás az egyik leggyakoribb fájdalomfajta, amely fontossága miatt külön fejezetet igényel. 

Fájdalom a szájüregben és a garatban

A szájüregből kiinduló fájdalmak azon túl, hogy helyileg kellemetlenek, gyakran kisugározhatnak, és arc fájdalmat okozhatnak. Számos torok és garat betegség jár fájdalommal Gyakran a garat fájdalmát a processus styloideus elongatus okozza. A torokgyulladások különböző formái is majdnem mind fájdalommal járnak: Torokgyulladás okozó betegségek, az akut torokgyulladás (pharyngitis), hurutos (catarrhalis) torokgyulladás, follicularis, és lacunaris torokgyulladások. Az angina catarrhalis simplex és angina lacunaris tünet együttes legjellegzetesebb tünete maga a fájdalom, ami az arcra is kisugározhat. Torok fájdalom jelentkezik az angina monocytotica vagy mononucleosis infectiosa, esetén is. Akár arcra kisugárzó fájdalom lehet a vírusok okozta garatgyulladások és a fájdalmak következményei is. Arcra kisugárzó fájdalmat okozó vírusos betegségek a bárányhimlő (varicella zoster), pharingitis vesicularis (herpangina), és a Coxackie fertőzés. Fájdalmas szájnyálkahártya gyulladás, stomatitis, a stomatitis ulceromembranosa (ulcerosa), gingivostomatitis herpetica (herpes simplex) is akár az arc fájdalmát keltheti. Ritkább, fájdalommal járó szindrómák a fájdalmas Stevens-Johnson syndroma, Reiter szindróma és Behçet-szindróma.

A fájdalmas szájfenék phlegmone, angina Ludovici, szájfenék abscessus, szájfenék tályog is oka lehet az arcfájdalomnak. A mandulagyulladások, tonsillitis okozta garat fájdalmak (tonsillitis acuta), tonsillitis Plaunt-Vincenti, heveny necrotizáló mandulagyulladás igen gyakori fájdalmat okozó betegségek. A diftériás mandulagyulladás, tonsillitis (tonsillopharyngitis) diphterica szerencsére már nagyon ritka. Arcfájdalom esetén, bár ritka, de gondolni kell a garat gyulladásos betegségeinek szövődményeire is: Ilyen arcfájdalmat okozó garatgyulladásos szövődmények a mandula tályog, abcessus intratonsillaris (tonsillitis abscedens) és a mandula körüli tályog, (abcessus peritonsillaris, abcessus paratonsillaris) parapharingealis tályog (abcessus parapharingealis).  A mandulaműtét és az orrmandula műtét is torok és garat fájdalommal járhat. 

Arcfájdalmat okozhatnak a fogakat, az állcsontot, és az arckoponyát ért sérülések, traumák

A fogak sérülései, a részleges fogtörés, fog teljes kitörése, a foggyökér sérülését és a fog idegeinek károsodását eredményezik. A fogidegsérülések ezért éles fájdalommal járnak a fogakat ért traumát követően. Az arcot ért sérülések közül a törések, mint az állkapocs törése, az állcsont arccsont törése szintán mind éles arcfájdalommal járnak . Igen fájdalmasak az arccsont, maxilla alaptípusainak a törései is, mint a LeFort I. típusú törés, LeFort II. típusú törés, LeFort III. típusú törés. Az arcsérülések és arctraumák általában a lágyrész sérüléssel együtt járnak, és ezek fokozhatják az arc fájdalmát.
Az állkapocsízület (temporomandibuláris ízület) betegségei is általában fájdalommal járnak. Az állkapocsízület ficam, luxació fájdalma kisugározhat az arcra. Az állkapocsízület ficam és luxació okozta fájdalom akár nyugalomban is jelentkezhet, de rágáskor és beszéd alatt a fájdalom fokozódik. Az állkapocsízület subluxació szintén fájdalmat okozhat. A szájzár egy olyan tünet, amelyet számos betegség kiválthat. A szájzár alatti fájdalom eredhet magából a szájzárat okozó izmok görcséből, de a szájzárat kiváltó betegségek is sokszor fájdalmasak.

Az arcüreggyulladások és az arcfájdalom

Az arcüreggyulladások a leggyakoribb okai az arcfájdalomnak. A téma jelentősége miatt az arcüreggyulladások okozta fájdalmakat külön fejezetben tárgyaljuk.

Fejfájás és arcfájdalom szembetegségekben

A szem betegségei és az orr-, orrmelléküreg betegségei hasonló jellegű fejfájást és arcfájdalmat okoznak, ezért fontos ezek elkülönítése. Míg az orr eredetű (nasalis) vagy arcüreg eredetű (paranasalis) fejfájás gyakran féloldaliak, addig a látás eredetű fejfájás, mindig kétoldali. A helyi gyulladásos szembetegségek könnyen felismerhetők, ezek természetesen lehetnek egyoldaliak. Az orr eredetű (nasalis) fejfájás reggel a legkínzóbb, a szemészeti (ocularis) fejfájás inkább este jelentkezik. Az orr eredetű (nasalis) fejfájást a fizikai munka, a szemészeti (ocularis) fejfájást a szellemi munka fokozza. Az akut nátha az orrmelléküreg eredetű fejfájást fokozza, a szemeredetű fejfájás megfázás alatt nem változik.

A szem betegségei közül leggyakrabban a fénytörés rendellenességek okoznak fejfájást. Jellegzetes szem fájdalommal jár a távollátás, túllátás (hypermetropia), szemtengelyferdülés (astigmia), accomodatio zavar, kancsalság (strabismus), zöldhályog (glaukóma), és a szem gyulladásos betegségei. A zöldhályog (glaukóma) heveny alakjában rohamszerű szemfájást és fejfájást okozhat. A krónikus zöldhályog (glaukóma) szintén a szem fájdalmát és a fej fájdalmát eredményezheti. A fénytörési rendellenességekkel járó fejfájást az jellemzi, hogy leginkább megerőltetés pl. filmnézés, vagy közeli tárgyak nézése után alakul ki a fej fájdalma. Ha a fejfájás a két szem együttes működésének hibájából származik (kancsalság, strabismus), akkor az egyik szem tartós eltakarása megszüntetheti a fejfájást. Erős fényben dolgozók fejfájását a sphincter pupillae görcsös összehúzódása idézi elő. A szemizom bénulások okozta fejfájás, szédüléssel is járhat. Fejfájást okozhat a nem megfelelő szemüveg viselése is.

A fejfájásban szenvedők, különösen a szem eredetű fejfájás esetében, kerülik a fényt (fénykerülés, photophobia). A fénykerülés, photophobia leggyakrabban olyan fejfájásoknál jelentkezik, ahol a fejfájás a homlok tájékon a legerősebb. A fejfájással együtt járó fénykerülést, photophobiát a szem szöveteinek gyulladása idézi elő és gyakran könnyezéssel is együtt jár. A fejfájással együtt járó fénykerülés, photophobia az agyhártyagyulladásban (meningitis), migrainben, agydaganatban, és orrmelléküreg gyulladásokban jellemző.

Fájdalom klinika elérhetősége

Vissza az oldal elejére