A fájdalom küszöb
A fájdalom küszöbének nevezzük azt a határt, amelynél az ingert már fájdalomként éli meg a beteg. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más. A fájdalomküszöböt nagyon sok tényező befolyásolhatja. A fájdalomküszöb lehet alacsony és magas.
A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is lecsökkenhet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ezt hívjuk érzékenység fokozódásnak. A fájdalomküszöb csökkenés vagy más néven érzékenységfokozódás hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot, a szövetek elsavasodása állhat.
A fájdalomküszöböt több tényező meg is emelheti, sőt – átmeneti jelleggel – akár ki is iktathatja a fájdalomérzetet. Ekkor beszélünk érzékenység csökkenésről.
A fájdalomérző receptorok gyakorlatilag nem adaptálódnak (nincs hozzászokás), tehát a fájdalom addig tart, amíg a fájdalmat kiváltó inger fennáll. A fájdalom átélését a pszichés állapot (depresszió, feszültség, ismeretlentől való félelem) befolyásolhatja. Igazolt, hogy egyes lelki problémák (kimerültség vagy szorongás, sőt akár az unalom) hatására is erősebben él meg a beteg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól tolerálhatónak érzett. Bizonyos pszichikai jelenségek is hatást gyakorolhatnak a fájdalomérzetre. A fájdalom érzését a magabiztos fellépés vagy az erős koncentráció csökkentheti. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk a sérülést elszenvedő sportolóknál, vagy harcoló háborús sérülteknél, aki észre sem veszik, hogy megsérültek. Kísérletesen igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt, és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre, egyes lélektani és fizikai hatásokra.
A fájdalomküszöb megváltoztatásával tudatosan is csökkenteni tudjuk a fájdalomérzetet.
A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet. A fájdalomküszöb megváltoztatásán alapul az akupunktúra és a hipnózis fájdalomcsökkentő hatása is. Az alkoholfogyasztást követő fájdalomérzés csökkenés is a fájdalomküszöb emelkedéssel hozható összefüggésbe.
A fájdalomküszöböt emelő és ezzel a fájdalmat csökkentő hatások összefoglalva:
• Fizikai behatások, érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók, akupunktúra, hőkezelés, és alkohol.
• Lélektani hatások, izgalom, figyelem összpontosítás, bizalom vagy hit az orvosban magabiztosság, elhivatottság. A sportsérülések során a játékosok észre sem veszik, hogy megsérültek.
A Fájdalomküszöböt csökkentő és ezzel fájdalom érzet növelő hatások:
• Fizikai hatások, sav bázis egyensúly felbomlása, a szervezet elsavasodása, rossz egészség, hideg, éhség, vagy más forrásból származó fájdalom.
• Lélektani hatások, mint szorongás, az aggodalom, félelem, kimerültség, álmatlanság, frusztráltság, depresszió, vagy unalom. A maszkoló hatás csökkenése miatt válik éjszaka elviselhetetlenné a nappal még elviselhető fájdalom.
Bár a fájdalom nagyon kellemetlen érzés, biológiai szempontból mégis hasznos, mivel figyelmeztet a szervezetet érő károsító külső hatásokra. Olyan idegrendszeri betegségeknél, ahol a fájdalomérzés hiányzik (anaesthesia,) vagy csökken (paraesthesia) súlyos bőrsérülések keletkezhetnek anélkül, hogy a beteg észrevenné.
A fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom arra készteti a sérültet, hogy függessze fel azt a tevékenységet, ami a fájdalmat kiváltotta, és pihentesse az érintett szövetet, szervet. A fájdalom alatt, a kikényszerített pihenő mellett, a sérült szövet gyógyulhat, regenerálódhat.
A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség meghatározásában, diagnosztizálásában.
